AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1961-1962. Budapest (1963)

IV. Könyvtár- és művelődéstörténeti tanulmányok - Kostyál István: Festetics László kísérletei közkönyvtárak alapítására

ják. Festetics Györgyhöz Esztergomból 1799. augusztus 28-án írt levelében egyik főgondjaként említi könyveinek Pestre szállítását.

8 , Az ifjú Festetics László könyvtári élményei közt emlékezetes lehetett Széchényi Ferenc elhatározása, mellyel a nemzeti könyvtárt megalapította (1802) és végül szeme előtt épült és alakult ki atyja személyes irányításával a keszthelyi kastély impozáns terem-könyvtára, mely — írja Vályi András 1799-ben — ,,a' köz haszon vételre nyitva fog állani."

9 Valójában ez a könyvtár csak egy igen szűk réteg, főként a Georgikon professzorai számára, szigorú előírások szerint, volt hozzáférhető.

10 Említést érdemelnek a Helikoni Ünnepségeken létesült irodalmi kapcsolatai is. A reformkor kezdetét az 1825—27-es országgyűléssel szokás jelölni. Kétségtelen, hogy a mind sürgetőbbé váló reformkövetelések ezen az országgyűlési cikluson kaptak először hangot, azonban konkrét eredmény nélkül. Mégis alkotott ez az országgyűlés néhány olyan törvényt, mely a haladást szolgálta. A mi szempontunkból itt elsősorban a 11—12. törvénycikkre kell figyelemmel lennünk: a Tudós Társaság alapítására. Széchenyi István lelkes ajánlása nemcsak az Akadémia alapját vetette meg, hanem számos követőre is talált, hatása messze gyűrűzött. Festetics László 10 000 forintos alapítványt tett a Magyar Tudós Társaság javára.

11 A Somogy vármegyének írott levelében többek között az Akadémia alapításával is indokolja könyvtáralapítási szándékát. Az eddigieket részben emlékeztetőül, részben azért sorakoztattuk fel, mert így talán könnyebben megérthetjük Festetics László közkönyvtár-alapítási kísérleteit. A kor politikai, szellemi élete, neveltetése szolgálhatnak némi magyarázatul. A könyvtárak iránti igény már korábban jelentkezett, hiszen a 18. század végén működtek a Lesekabinetek, néhány gyűjteménynek nyilvánosságot biztosított alapítója, vagy tulajdonosa (pl. Klimó György, Széchényi Ferenc), de a közösség (tehát az állam) feladatának tekinteni — ezt véljük Festetics László alapításaiban újnak — a megyei és városi könyvtárak létesítését és főként fenntartását, valóban új gondolatnak kell tekintenünk. A könyvtáralapítás önmagában sem volt idegen Festetics Lászlótól, mint erre már feljebb hivatkoztunk. 1820-ban a bécsi hidásziskola könyvtárának felállítására 4000 forintot ajánlott.

12 Az elmondottakban igyekeztünk legalább azokra a fő hatóerőkre rámutatni, melyek Festetics László elhatározásának indítékai lehettek, akkor mikor 1825 legvégén és 1826 elején három vármegyének: Somogynak, Sopronnak és Vasnak ezer-ezer forintot, Zalának kétezer forintot kínált megyei könyvtár létesítésére, mely összegen a „magyar törvényt, históriát és nyelvet tárgyazó" könyveket v

r

agy kéziratokat óhajtott beszereztetni. Úgy véljük, hogy ezeknek az iratoknak közlése bővebb magyarázatot már nem igen kíván és nemcsak kortörténeti szempontból érdekesek, hanem elsősorban könyvtártörténeti szempontból, jelentősekkel szaporítván kevésszámú ismert könyvtártörténeti dokumentumaink számát. Ismételten jelentőseknek kell mondanunk ezeket az írásos emlékeket, mert egy valóban előremutató gondolat kifejezői, hiszen több mint százhúsz évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy korszerűen megvalósulhassanak. Az első ajánlatot Festetics László Somogy vármegyének teszi: „T. N. Somogy Vármegyének. Azon újabbi megszollítására a' T. N. Vármegyének, mellyet M[éltósá]gos Ladányi Gróf Smidegh Jósef Ur jelentett, hogy a' Velitesek Cassájából nékem 282