AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1961-1962. Budapest (1963)

III. Az OSZK gyűjteményeinek anyagából - Papp Ivánné: Újabb színészettörténeti vonatkozású levelek a Kézirattárban

mi a színházi könyvtáros munkája, mi lenne méltányos fizetése — mennyi díjazást kellene adni a színdarabok másolásáért. A Nemzeti Színház jövőjével, így az új épület gondjával is foglalkozik néhány érdekes levél. Kertész K. Róbert a vallás- és közoktatásügyi minisztériumból afelől igyekszik 1911-ben az aggodalmaskodó Jászait megnyugtatni, hogy az új épület tervezésénél volt gondjuk az öltözők megfelelő méreteire is, nem lesznek levegőtlen helyiségek. Egy másik levele kíséretében a bontásra kerülő régi Nemzeti Színház színpadjának egy deszkadarabját küldi el Jászainak.. Az építőművész Pogány Móricot a szanatóriumban is alig hagyja nyugton színházépítő munkakedve, amint Tóth Imréhez írott levelében olvashatjuk. Ez a külső keret, az épület; a színház maga műhely e falakon belül, tele csupa túlérzékeny emberrel, rajongásokkal és intrikákkal s a mindennapi élet be-becsapódó áramlataival. Ilyen egy cseppben a tengert megmutató levelünk is van, jónéhány. Egy Philippovits nevű színész Bartay Endréhez fordul elhangzott sértések dolgában: ne nevezze őt senki rác gazembernek. A 40-es évek operaénekesnő-válságai is közrejátszanak abban, hogy szerte a két hazában az utánpótlás ígéretei jelentkezhetnek.Pály Elek 1843-ban Beaky Filep Sámuelhez ír egy zalatnai bányatisztviselő-leány énekesnői kiképeztetéséről s e célból Beaky Filep Sámuel házánál való elhelyezéséről; ugyanezt a kérést támogatja Szentkirályi Zsigmond a fentihez írt levele. Pfiffner Bódog főhadnagy Magyarországról való elhelyezése idején, 1845-ben úgy szeretné három leányát jól ellátva tudni, hogy egyet színésznő jelöltként a Nemzeti Színházra hagyna. Praznóczki Ferenc szabó 1848-ban kelt levelében arról ír, hogy felesége halálával önálló műhelyét feladja, s mint színházi szabó szeretné kenyerét megkeresni. A kulisszák mögötti, de a karzati helyekről jól látható csintalan jelenetek kevéssé épületes hatásáról ír a színház -titkári hivatalánakPemellay Gusztáv. Vali Ferenc pápai tanár — Vali Mari apja— 1866-ból a következőkről értesíti Egressy Gábor özvegyét: „Felejthetetlen nagy színészünk, boldogult kedves férje könyvére előfizetőket — a nyomasztó szükség miatt — nem gyűjthettem, — csak a magam részére kérek két példányt, hogy valamely részben leróhassam honfiúi kötelességemet." A pesti izr. hitközség több köszönő levele azt mutatja, hogy kórházi és más jótékony célra a Nemzeti Színház olyan hírneves színészei léptek fel, mint Egressy Gábor és Tóth József. Egressy Ákoshoz — honvédtiszti fényképével ellátott lapon — sok tisztelője ír néhány üdvözlő sort. Jóformán nincs a 19. század második felében olyan színésznő, — akár drámai szende, akár operett-primadonna — ki ne intézett volna levelet Bartók Lajoshoz, a Nemzeti Színház házi szerzőjéhez, a szerkesztőhöz és képviselőhöz, — láttuk a színészek leveleinek ismertetésénél. A személyes sikereken túl, a színház egészének nagy diadala az Ember tragédiájának. 1883 évi színrehozatala, — egy pesti szabadkőműves páholy is melegen gratulál hozzá Paulaynak, — van itt 1885-ből egy meghívójuk is Paulayhoz. gyermekvédő egylet ügyében. Francia nyelven fordul egy magát P. Bichard-nek nevező levélíró Kecskemétről Szigligetihez, a Nagymama francia fordításáról ír. Svédországban lakó 48-as öreg honvédnek küldendő lapszámokról van említés Kuszkó Istvánnak, az 184849-es Történeti Lapok szerkesztőjének valószínűleg Egressy Etelkéhez írott soraiban. A közönség, s nem a benfentesek hangját szólaltatja meg Kürthy Emiiné Szemere Gizella: helyteleníti, sőt elitéli Jászai lépését, mellyel 1900-ban a Vígszínházhoz szerződött. Magyar Lajosnak 1920 táján, emigrációja előtt -Jászaihoz írt sorai igen érdekes dokumentumok. A húszas évek anyagából ide 566