AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1961-1962. Budapest (1963)

II. A könyvtári munka módszertani kérdéseiről - Bereczky László: A magyar szakkönyvtárak és feladataik

1900 előttről való anyagnak, a humanisztikus könyvtárakban fontos követelmény a régi anyag megőrzése is. A humanisztikus könyvtárak szolgáltatásaiban a legfontossabb helyet a katalógusok foglalják el, a nem humasztikus könyvtárakban a katalógusokon túl feltétlenül szükséges a bibliográfiai feltárás, a dokumentációs leirás és egyéb, időben gyors tájékoztató módszerek alkalmazása. A kétfajta szakkönyvtár szervezete a feladatoknak megfelelően különbözik. A nem humanisztikus könyvtár munkájában túlsúlyba kerül a tájékoztatás, a megőrzés és a konkrét irodalomszolgáltatás rovására, ami alapvetően befolyásolja e könyvtárak szervezeti felépítését. Vizsgáljuk meg a két alapvető szakkönyvtártípust (humanisztikus és nem humanisztikus) a fentebb felvetett többi szempont szerint. A szakkönyvtárakat jelleg szerint (kikre terjednek ki a könyvtár szolgáltatásai) felosztva megkülönböztethetünk országos jellegű önálló („nemzeti"), országos jellegű, nem önálló, felsőoktatási, kutatóintézeti és helyi jellegű (üzemi, vállalati, hivatali) szakkönyvtárakat. A különböző válfajú szakkönyvtárak feladatainak meghatározására a későbbiek folyamán térünk vissza. A következőkben ismertetjük a magyar szakkönyvtáraknak a funkciókból kiinduló jelenlegi felosztását s feladatainak általános meghatáro zását. A MAGYAR SZAKKÖNYVTÁRAK FELADATAINAK JOGI MEGHATÁROZÁSA A könyvtári törvény 2 5. paragrafusának (3) pontja kimondja, hogy: „Az általános tudományos és a tudományos szakkönyvtárak feladata, hogy a számukra kijelölt területen a művelődési, a termelési és a kutatási szakterület dolgozóinak szakmai képzését és munkáját, valamint a felsőoktatási intézmények dolgozóinak munkáját, hallgatóinak képzését — a szükséges kiadványanyag gyűjtésével, feltárásával, megfelelő bibliográfiai, dokumentációs és tájékoztató tevékenységgel — elősegítsék." A törvény természetesen csak általánosságban fogalmaz, azonban a funkciók meghatározása, de különösen e funkciók betöltése módozatainak felsorolása modern könyvtári szemléletet tükröz. A törvény idézett pontja megfelelő alapul szolgálhat az egyes könyvtártípusok, az egyes könyvtárak funkcióinak, a kor színvonalán álló helyes megfogalmazásához. A könyvtári törvény végrehajtási utasítása

3 felsorolja — a funkciók pontosabb meghatározása nélkül — az általános tudományos és tudományos szakkönyvtárak különböző válfajait: ,,23. Gyűjtőkörüket és feladataikat tekintve az általános tudományos és tudományos szakkönyvtárak a következők: a) általános gyűjtőkörű, országos jellegű tudományos könyvtárak, b) országos jellegű tudományos szakkönyvtárak, c) tudományági szakkönyvtárak, d) helyi jellegű (vállalati, intézményi, hivatali) szakkönyvtárak. Az egyes könyvtáraknak a fenti a)—d) pontok szerinti besorolásáról — az illetékes főfelügyeleti szervvel egyetértésben — a művelődésügyi miniszter gondoskodik." A végrehajtási utasításban említett besorolás 1958-ban történt meg.

4 A besorolást a különböző típusú szakkönyvtárak feladatainak rövid meghatározása 175