AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1961-1962. Budapest (1963)
II. A könyvtári munka módszertani kérdéseiről - Haraszthy Gyula: Az országos gyarapodási jegyzékek külföldön és Magyarországon
kód-rendszernek a megállapítása is, amit a központi katalógus igényeivel összhangban kellett kidolgozni. A központi katalógus hagyományos jelölési rendszerét az idő már túlhaladta, így a külföldi példák tanulmányozása nyomán egy betű- és számkombinációból összeállított, rövid és rugalmas jelzetrendszer kialakítása történt meg 27 , amit a központi katalógus s annak egyéb kiadványai és bevezettek. Végül meg kell említeni néhány olyan javaslatot is, ami mérlegelésre került ugyan, de megvalósításukra — különféle okok következtében — eddig nem került sor. így felmerült az a lehetőség, hogy a természettudományi sorozatot további, esetleg két-három szériára kellene bontani. Szó volt arról is, hogy a könyvek címeit — a tájékoztatás fokozása érdekében — magyar nyelven is közölni kellene. Ha e két, önmagában helyes javaslatot anyagi szempontból nem is lehetett rögtön megvalósítani, azt viszont mindenki egyértelműen helyeselte, hogy a szakrend következtében előálló szétszórodást betűrendes név-, illetve címmutatóval kell kiegyenlíteni. így mind a kutatók, mind a jegyzékeket használó intézmények (könyvtárközi kölcsönzés, könyvtárak stb.) könnyebben és gyorsabban tudnak eligazodni az anyagban. 28 V. Az előbbiekben ismertetett előkészítő munkák során 1961 októberétől kezdve 1961 folyamán az országos gyarapodási jegyzékek két szériájának három-három füzete jelent meg, melyek lényegében még a próbaszámok szerepét töltötték be. £ 9 Tulajdonképpen 1962-ben alakult ki és szilárdult meg a jegyzékek mai formája. A kezdeti késést behozva, mind a társadalomtudományi, mind a természettudományi sorozatban tizenkét szám jelent meg, s <> az év első felében összevont számok formájában. A társadalomtudományi sorozat 1746, a természettudományi pedig 2034, tehát a két széria összesen 3780 oldal terjedelemben került kiadásra; az előbbi mintegy 32 900, az utóbbi 37 000, a két sorozat összesen kb. 70 000 címet tartalmazott. Százalékban kifejezve a társadalomtudományi szektor részesedése az egész anyaghoz viszonyítva 47%-os, a természettudományié pedig 53 %-os. A társadalomtudományi rész viszonylag magas — a tervezettnél magasabb — arányszáma valószínűleg annak a következménye, hogy ezek a könyvtárak általában nagyobb számban tesznek eleget bejelentési kötelezettségüknek,. mint a természettudományi (műszaki) szakkönyvtárak, továbbá az utóbbiak — a termelés érdekeinek és a publikáció kialakult formáinak megfelelően — nem annyira idegen nyelvű szakkönyvek beszerzését, mint inkább folyóiratok előfizetését szorgalmazzák. Nem érdektelen adat a jegyzékben szereplő könyvtárak száma sem: az 1962. év folyamán egy társadalomtudományi számban maximálisan szereplő könyvtárak száma 193, a természettudományiakban pedig — szintén az előfordult maximumot tekintve — 472 könyvtár volt. A jegyzékek minden egyes számát a résztvevő könyvtárak már említett,, kódjelekkel ellátott listáján kívül tárgymutató egészíti ki, mely a társadalomtudományi számok mintegy 170—180 szakcsoportjához 500—600 tárgyszó, a> 152
