AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1961-1962. Budapest (1963)

II. A könyvtári munka módszertani kérdéseiről - Haraszthy Gyula: Az országos gyarapodási jegyzékek külföldön és Magyarországon

nak van leginkább szüksége.

18 Ezt a típusú központi feldolgozást indokolná az a tapasztalat is, hogy a külföldi könyvek többes példányai legnagyobb számban e hálózatok szakkönyvtáraiba kerülnek be. Más oldalon viszont a társadalomtudományi és természettudományi gyűjtőkörű egyetemi könyvtárak, amelyek egyébként is hálózati központi feldolgozást valósítottak meg, nincsenek ráutalva a központi feldolgozásra, a központi katalógus számára pedig hálózati szinten teszik meg bejelentéseiket. E változat előnye világos: a központi feldolgozást és cédula-ellátást a legszükségesebb területeken valósítaná meg, s ezen a vonalon biztosítaná a központi katalógus ellátását is a megfelelő kartonokkal. c) Az eddigiekhez viszonyítva elvileg is, gyakorlatilag is keresztülvihetőbb változatként merült fel az a megoldás, mely a szervezés jelenlegi szakaszában tudatosan lemond a központi feldolgozás és a kartonelőállítás összekapcsolásáról. Elkészíti ugyan — rövidített formában — az ÁKV-hez beérkezett devizaigényes külföldi könyvek címleírását, de azokat nem sokszorosíttatja, hanem rövidített szakozás és a könyvtári lelőhelyek feltüntetése után haladéktalanul átadja az OSzK Központi katalógus osztályának, mely ezekből és a hozzá befutott bejejelentésekből megszerkeszti a gyarapodási jegyzékek kurrens számait, a kartonokat pedig beosztja a központi katalógusba. Ennek a feldolgozási formának az az előnye, hogy a központi katalógust és az országos gyarapodási jegyzékeket ellátja, ugyanakkor viszonylag a legkisebb személyi és anyagi ráfordítást igényli. d) Végül a teljesség kedvéért nem árt megemlíteni -— bár ez a forma már kívül esik a központi feldolgozás körén — hogy az összesített gyarapodási jegyzékeket kiadó külföldi könyvtári szervek leginkább a könyvtárak nem egyszer eléggé korlátozott számú bejelentéseiből állítják össze és adják ki a központi gyarapodási jegyzékeket (pl. Szovjetunióban, Lengyelországban, Svédországban, Dániában stb.). Az Országos Könyvtárügyi Tanács idézett szakmai vitájában mindinkább kialakult az a vélemény, hogy a külföldi könyvek központi feldolgozása s az erre épülő országos gyarapodási jegyzékek kiadása igen komplex, szervezési és anyagi szempontból is bonyolult feladat, amit legjobb lépcsőzetesen, több ütemre felosztva megvalósítani. Vezető szakértőink általában nem tagadták, hogy elvileg a maximális megoldás (valamennyi külföldről beérkező könyv központi katalogizálása, az igénylő könyvtárak teljes kielégítése katalóguscédulákkal, az Országos Széchényi Könyvtár központi katalógusának maradéktalan ellátása a külföldi könyvek céduláival, minden külföldi könyv adatait magában foglaló országos gyarapodási jegyzékek közrebocsátása) lenne ideális, -— de abban több-kevesebb eltéréssel mindenki megegyezett, hogy ez a végső és teljes cél csak évek munkája után lesz megvalósítható. Éppen ezért a Tanács kibővített elnöksége azt javasolta a Minisztérium Könyvtári Osztályának, hogy a szerényebb változat megszervezését tűzze ki egyelőre célul, vagyis: az Állami Könyvterjesztő Vállalatnál nyerjenek rövidített feldolgozást azok a külföldi devizaigényes művek, melyek az OSzK központi katalógusának nem jelentő (kisebb) szakkönyvtárakba kerülnek; a nagyobb könyvtáiak, a hálózati központok fokozott mértékben tegyenek eleget a központi katalógussal kapcsolatban fennálló bejelentési kötelezettségeik149