AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1961-1962. Budapest (1963)

II. A könyvtári munka módszertani kérdéseiről - Haraszthy Gyula: Az országos gyarapodási jegyzékek külföldön és Magyarországon

sőbb, a második világháború után újította fel — szintén rövid ideig — elődjének gyakorlatát egy fontos részterületen: 1950 és 1952 között, ugyancsak a központi katalógus számára küldött jelentések alapján sokszorosított füzetek formájában közreadta a jelentősebb magyarországi könyvtárakba beérkező szovjet kiadványok központi gyarapodási jegyzékét.

11 IV. Az ötvenes években — a társadalmi szükségletből, a kutatómunka, az okta- , tás és a termelés könyvtári igényeiből, továbbá az erők gazdaságosabb felhasználása nak követelményeiből kiindulva — egyre többen és erőteljesebben emelték fel szavukat a korszerű könyvtárakat egyébként is jellemző könyvtárközi együttműködés minél hatékonyabb megvalósítása érdekében. Hazánkban is fokozatosan megteremtődtek e kooperáció szemléleti, szakmai, szervezeti és anyagi alapjai. Igen jól tükrözi ezt a folyamatot az 1956-ban kiadott könyvtári törvényünk.

12 E koncepcióba illően a Művelődésügyi Minisztérium könyvtári osztálya — az Országos Könyvtárügyi Tanáccsal és az Országos Széchényi Könyvtárral egyetértésben — 1959-ben napirendre tűzte az országos központi katalógus erőteljes fejlesztését

13

, ezzel kapcsolatban az ország könyvtáraiba beérkező külföldi könyvek központi feldolgozását, s e kooperációs munkák eredményeként országos gyarapodási jegyzékek kiadását

14

. így a sokak — kutatók és haladó szellemű könyvtárosok — által már régóta kívánt könyvtári (tájékoztatási) munkaeszköz megvalósítása elérhető közelbe került s a Művelődésügyi Minisztérium e lényeges központi feladatokat könyvtárügyünk második ötéves tervének irányelveibe is beépítette

18 s külön szakértőt bízott meg a tervek előkészítésével.

16 A Minisztérium könyvtári osztályának alapvető elképzelései abból a feltevésből indultak ki, hogy a magyarországi könyvek központi katalogizálása (OSzK Bibliográfiai osztálya) és az ezzel kapcsolatos központi cédulaellátás (Állami Könyvterjesztő Vállalat Könyvtárellátó osztálya) megszervezése után szükség van a magyar könyvtárakba beérkező külföldi könyvek központi katalogizálására, ennek eredményeként központi cédulaellátásra s e lehetőségek birtokában a külföldi könyvek országos gyarapodási jegyzékének kiadására. Mindezt figyelembe véve, eme, a könyvtárak önkéntes együttműködését maximálisan feltételező elképzelés nyomán az országos gyarapodási jegyzékek következő funkciói és céljai rajzolódtak fel: 1. Mivel évente — számítások és reprezentatív felmérések alapján— a magyar tudományos- és szakkönyvtárakba külföldről mintegy 80 000—90 000 könyvnek mondható (tehát nem efemer-jellegű) kötet érkezik be, e gazdag anyagot központilag szerkesztett és kiadott, szakosított jegyzékek segítségével a tájékoztatás és tájékozódás szolgálatába kell állítani. 2. A külföldi könyveket —• hogy a mintegy 2000 szakkönyvtár mentesüljön a katalogizálás munkájától s a kis szakkönyvtárak színvonalas katalógusokat tudjanak kiépíteni — központilag, könyvtárközi együttműködés segítségével kell feldolgozni, s így kell megszervezni a központi cédulaellátást is. 3. Az Országos Széchényi Könyvtár központi katalógusának a kis szakkönyvtárak különféle (leginkább személyzeti) okok miatt nem jelentik be külföldi gyarapodásuk címeit, a központi katalógus csonka marad s a benne rejlő potenciális 146