AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1961-1962. Budapest (1963)
II. A könyvtári munka módszertani kérdéseiről - Haraszthy Gyula: Az országos gyarapodási jegyzékek külföldön és Magyarországon
tésének céljából — a kisebb szakkönyvtárakat is bevonják működési szférájukba (Lengyelország, Magyarország, a pekingi könyvtárak jegyzéke). Egy megállapítást azonban nyugodtan megtehetünk: mindkét csoportnál az irányzat határozottan emelkedő (két példa erre: Dánia jegyzéke 1902-ben 24 könyvtár, 1945-ben 100 könyvtár külföldi gyarapításait tette közzé; a magyar jegyzék 1926-ban 20, 1962-ben pedig több mint 500 könyvtár új beszerzéseit iözölte). A hatékonyság egyik elemének tekinthető a megjelenés rendszeressége és periodicitása is. Világos, hogy a szabályosan, késés nélkül, rövid időközökben kiadásra kerülő jegyzékek jobb és hatásosabb kapcsolatokat építenek ki az olvasókkal, mint a rendszertelen, nagy időközökben útnak indított kiadványok. A jegyzékekbe fektetett energia hatásfoka akkor jelentkezik a társadalom szempontjából legintenzívebben, ha a bennük közölt anyag felhasználása lehetőleg késedelem nélkül történik meg. Néhány fontosabb gyarapodási jegyzék megjelenésének periodicitását nem árt idéznünk: havonta kerül kiadásra Csehszlovákia, Magyarország, a Német Szövetségi Köztársaság jegyzéke, negyedévente a kínai, a lengyel, az olasz s a spanyol gyarapodási jegyzék, továbbá újabban a megreformált dán kiadvány szakrendi része. Ahol viszont évi vagy több évi periodicitást biztosítanak csupán, ott sohasem a korszerű, gyors tájékoztatás a lényeg, hanem a központi katalógus kötet formátumú kiadása (Svédország, Finnország, Dánia; az utóbbinál a betűrendes rész). Speciális igényekhez igazodik a Szovjetunió és az Egyesült Államok gyarapodási jegyzékének megjelenési ideje. Az előbbinél az A.) széria számai évente hatszor, a B.) szériáé évente tízszer, az utóbbinál a füzetes forma számai évente nyolcszor jelennek meg, míg különféle fokozatú kumulációi negyedévenként, évenként és ötévenként látnak napvilágot. A gyors, szinte naprakész megjelenés — ezzel együtt a hatékonyság maximális fokozása s egyúttal a gazdaságosság biztosítása -— a fotomechanikus sokszorosítási technika bevezetése óta vált lehetségessé. Az Egyesült Államok, a Német Szövetségi Köztársaság, Lengyelország és Magyarország gyarapodási jegyzékeinek korszerű sokszorosítási technikája — ami a szerkesztési munka menetére is kedvezően hatott — nyilván meggyőzően igazolja, hogy a hagyományos nyomdatechnika helyett éppen a hatékonyság fokozása érdekében érdemes volt bevezetni a xerox-offset eljárást. III. Magyarországon a húszas és harmincas évek között történt az első jelentős kísérlet országos gyarapodási jegyzék létrehozására. Az 1923-ban megalakult és 1924-től működni kezdő Országos Könyvforgalmi és Bibliográfiai Központ (OKBK) egyik alapvető feladata a magyarországi központi katalógus megszervezése és folyamatos vezetése volt 8 . Az akkori KC számára húsz legfontosabb tudományos könyvtárunk jelentette be magyar és külföldi beszerzéseinek címeit. E bejelentések nyomán 1926 január 1-től— 1926-os impresszummal, az 1928. évben kelt előszóval — nyomtatásban is megjelent a magyar „közkönyvtárak" gyarapodásának központi címjegyzéke. A kiadvány füzetei kezdetben (1—5. szám) betűrendben jelentek meg, majd az első félév után (a 6. számtól kezdve) 144
