AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1961-1962. Budapest (1963)

II. A könyvtári munka módszertani kérdéseiről - Haraszthy Gyula: Az országos gyarapodási jegyzékek külföldön és Magyarországon

könyvtárközi kölcsönzés segítése, hanem azért, mert a füzetekben, kötetekben,, esetleg kumulációkban megjelenő gyarapítási jegyzékeknél sokkal alkalmasabbak a kartonformájú katalógusok a kölcsönzés támogatására. A funkciókkal kapcsolatban kell hangsúlyozni azt a fontos körülményt, hogy az országos gyarapodási jegyzékek nemcsak a könyvtárközi együttműködés termékei, hanem bizonyítékai is a helyes könyvtárpolitikai célkitűzések meglétének és gyakorlati érvényesítésének. Ugyanakkor a már meglévő kooperációs hajlamot tovább fejlesztik, újabb eredményeket segítenek létrehozni a könyvtárak közös munkája területén. Maga a tény — amire a szocialista államok országos gyarapodási jegyzékei kitűnő példát mutatnak—hogy széleskörű, sok könyvtár gyarapítását közlő jegyzék szükségessé teszi a könyvtárak egész sorának gyors, jól megszervezett együttműködését, igazolja a kooperációnak, mint alapvető módszernek a realitását. A központi jegyzékek egész sorát — csaknem valamennyit — idézhetnénk, ha a közös módszer legjellemzőbb vonását akarnók megállapítani. Ez az együttműködés, a könyvtárak közös cél érdekében való összefogása,, az államok egy részében önkéntes. Ide tartoznak mindenekelőtt a szocialista országok gyarapítási jegyzékeinek szerkesztési metódusai. De a nyugati államokban is sok helyen erre az önkéntes kooperációra épül az országos gyarapodási jegyzékek anyagának összegyűjtése. Legfeljebb a kiadás költségeit róják rendeletileg — a költségvetés arányában — az egyes könyvtárakra, mint Dániában, ahol a 80 %ig terjedő államsegélyből 2 1

/

2 %-ot vonnak le a közhasználatú könyvtári szolgáltatások céljaira 7

. A kooperáció iránya felé mutat a korunkra jellemző gazdaságossági szempont vizsgálata és megvalósítása is. Világos, hogy egy-egy országban a könyvtárak és könyvtári hálózatok tucatjaiban elkészülő gyarapodási jegyzékek anyagban, személyzetben, nyomdai költségekben jóval többet igényelnek, mint a központi helyen korszerű eszközökkel előállított országos gyarapodási jegyzékek. Ha ehhez figyelembe vesszük azt is, hogy a kisebb anyagot feltáró, egyes könyvtári vagy hálózati jegyzékek hatékonysága és felhasználhatósága jóval csekélyebb, mint az országosaké, a gazdaságosság haszna és értelme még kézenfekvőbb. II. Az országos gyarapodási jegyzékek funkcióival és típusaival kapcsolatos, az előbbi fejezetben ismertetett problémák további részletezésre szorulnak. A most következő kérdések tárgyalása azért sem felesleges, mert a műfaj határait, hatását és szakmai—módszertani vonatkozásait éppen ezek a kiegészítések hivatottak megvilágítani. Tartalmi keretek. Az országos gyarapodási jegyzékek egy része a könyvek mellett a periodikák adatait és lelőhelyeit is regisztrálja (az Egyesült Államok, Dánia, Olaszország kiadványai), sőt a csehszlovák kiadvány legújabban válogatott folyóiratcikkeket is tartalmaz. Azonban a legtöbb gyarapodási jegyzék csak a könyvszerű kiadványokra összpontosítja figyelmét, ami a könyvkiadás legújabbkori arányait tekintve természetesnek, sőt szükségszerűnek mondható.Ugyanakkor a periodikák kurrens nyilvántartását igen sok államban (pl. Magyarországon is) külön kiadvány látja el. 140