AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1961-1962. Budapest (1963)

I. A könyvtár életéből - Farkas László-Havassy Pál-Tombor Tibor: A nemzeti könyvtár új épülete a Budavári Palotában

Jegyzetek 1. 10327/1959. G. B. határozat. 2. Ootzigh Ignác pap, a történelem, bányajog és statisztika tanára a Kassai Akadémián. Vö. Kollányi Ferenc: A Magyar Nemzeti Múzeum Országos Széchényi Könyvtára 1802— 1902. I. k. A könyvtár megalapításától gróf Széchényi Ferenc haláláig. Bp., 1905. 98. 1. 3. Országos L.-tár Lit. Polit. A. 1804. Nr. 23176. 4. Széchényi L.-tár I. k. 9. sz. III. csomag, 56. sz. 5. Kollányi, id. mű 128. 1. (Vö. Kovachich levelezése Millerrel 1806—1807. Nr 89.) 6. A Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtára, 1802—1895. Bp., 1896. Athenaeum. 4. 1. és Mátray Gábor: A Magyar Nemzeti Múzeum korszakai. Pest, 1868. 14.1. 7. Széchényi L.-tár I. k. 13. sz. II. csomag, 55., 56. sz. (Vö. Kollányi id. mű 154.1.) 8. A magyar kultúrtörténet szempontjából fontos irat névtelenül jelent meg 1200 példányban latin és magyar nyelven az Egyetemi Nyomdában. Latin címe: Museum Hungaricum Excelsis Regni Proceribus et Inclytis Statibus ac Ordinibus exhibitum. Magyar címe: A* Nemzeti Gyűjtemények elintézése

1 jeltételei Magyar Ország hazafiaV számára. A füzet latin szövege előtt a tervezett épületnek Hild János által készített homlokrajza látható, a magyar rész után pedig az épület földszintjének és első emeletének tervrajza áll. (Karács F. neves rézmetsző munkája.) 9. A kérdéssel kapcsolatban lásd a[következő Orsz. Levéltáriiratokat: Országos L.-tár, Magyar Kancellária. 1811. N° 1009., N° 9436., N° 12.283., N° 14.395. — Az épület létesítésének történetével foglalkozik még Bodos Jenő: Hild József Pest nagy építészének életműve. (Bp., 1958. Akad. K. 358.1. + LXXX. t.) c. könyvének 248—249. lapján. 10. A Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtára, 1896. 5.1. 11. Kollányi id. mű, 394. 1. 12. Mátray id. mű, 41. 1. 13. Az egyre gyarapodó könyvtár helyhiányát már 1880-ban egy képviselőházi bizottság is panaszolja Jókai M. elnökletével. Az alapítás 100 éves jubileumára (1902-ben) kiadott díszkiadvány pedig így ír: A „könyvtár helyszűkével küzd, mert óriási növekedése messze túlhaladja azon arányokat, melyekre több mint félszázaddal ezelőtt a könyvtári helyiségeket szabták". (A Magyar Nemzeti Múzeum múltja és jelene. Bp., 1902. 13. 1.) A külön könyvtári épület terve 1909-ben, a koalíciós kormány idején vetődött fel; a könyvtárat az akkori Rudolf rakpartra tervezték, de a kormány bukása után ez a kérdés lekerült a napirendről. 14. Az OSZK 1961. évi munkájáról szóló „Beszámoló" adatai szerint a könyvtár állománya 1961. december 31-én a következő volt (zárójelben az 1961. évi gyarapodás): Könyv 1 515 182 (52 745) Periodika 163 052 (3 754) Plakát, kisnyomtatvány 1 817 225 (73 812) Kézirat 326 362 (8 282) Zenemű 56 698 (2 406) Térkép 72 139 (653) Mikrofilm tekercs (800 D) 3 374 (488) Egyéb dokumentum 182 699 (14 914) Állományegység összesen 4 136 731 (157 054) 15. Lásd az Országos Könyvtárügyi Tanács Könyvtárépítési és Berendezési Szakbizottságának vonatkozó két ,,Szakvélemény"-ét az OSZK Könyvtárépítési Munkacsoportjának irattárában. 16. Az OSZK 1958. november 5-én kelt 865-06-2/2-1958. sz. felterjesztése a Művelődésügyi Minisztériumhoz. 17. Vö. „Szakvélemény" az Országos Széchényi Könyvtárnak a budai vár „F-épületszárnyában való elhelyezéséről", 1958. december 22. Soksz. szöveg 9 1. 18. Lásd az Országos Műemléki Felügyelőség válaszát az OSZK 1958. november 27-én kelt levelére az OSZK Könyvtárépítési Munkacsoportjának] irattárában 865-06-2/5-1958. sz. alatt. 19. Lásd a vonatkozó jegyzőkönyvet a Könyvtárépítési Munkacsoport irattárában. 20. Vö. Sebestyén Géza—Farkas László: Űj nemzeti Könyvtárunk a Várban. (Klny. a Magyar Könyvszemléből.) Bp., 1960. OSZK 49. 1. (Az OSZK kiadványai LI.) 101