AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1961-1962. Budapest (1963)

I. A könyvtár életéből - Az Országos Széchényi Könyvtár működése 1961-1962-ben

A külföldi hungarikumok beszerzése a két év alatt folyamatosan fokozódott, nyugatról főleg vétel, szocialista országokból elsősorban csere újtán. A rokonés szomszédnépek reprezentatív irodalmának beszerzése főleg csere újtán erőteljesen növekedett, kiszélesedett a nyugati antikvár könyvbeszerzés és sikerrel pótlódtak a segédkönyvtári hiányok is. A Hirlaptár gyarapítási munkájában legjelentősebb eredmény volt a külföldi hungarikák beszerzésének újjászervezése: országok szerint cédulakatalógus készült, a Zárolt Kiadványok Tárából érkező periodikák nyilvántartására kardexnyilvántartás létesült. A visszamenőleges hungarika szerzeményezés megindítása céljából összeállítottuk a külföldi címek külön katalógusát. A jelenleg is létező hungarika-periodikumok hiányainak feltárása 1952-ig visszamenőleg megtörtént. Egyébként 1962 folyamán a Hírlaptárat is belső bizottság vizsgálta felül, mely kihatott a gyarapítási munkára is. Ennek nyomán a kardex-nyilvántartásban kisebb módosításokra került sor, a periodika egyedi leltárat alkalmassá tettük a teljes évfolyamok és a szórványszámok, valamint a hungarikumok kimutatására. A gyarapodás mennyiségi adatai mindkét évben valamivel a tervszám alatt maradtak, a szerzeményezés minőségének emelkedése mellett. A jelentősebb könyv- és periodikaszerzemények: A Zsirai-gyűjtemény eddig beiktatott 500 tétele, fontos könyvészeti, ideologógiai, irodalmi, néprajzi, zene- és színháztudományi, művelődéstörténeti művek. Mindkét évben több kiemelkedő jelentőségű könyvritkaság került az állományba. A modern könyvgyűjtemény is több száz ritkasággal gazdagodott. Igen sok jelentős összefoglaló mű, sokkötetes katalógusok, bibliográfiák, lexikonok, enciklopédiák érkeztek a szomszéd országokból és egyéb európai országokból egyaránt. A periodikumok közül: az „Életképek" (1844—1848) c. folyóiratot, a „Mohikán" c. eddig ismeretlen hadifogolyújságot, az „Orosháza és vidéke" c. bibliográfiákban eddig nem szereplő újság 1920. és 1947—49. évfolyamait és a „Heimokousa-Testvérnép" (Helsinki, 1942—43) c. kétnyelvű folyóiratot említjük. A különgyűjtemények gyarapodásának fő forrása ugyancsak a kötelespéldány-beszolgáltatás volt. Az alábbiakban a vásárlások, hagyatékok, ajándékok fontosabb eseteit említjük. A Zeneműtár gyarapításában az értékes Liszt- és Dohnányi dokumentumokon kívül Buttykay Ákos zeneszerző hagyatéka, a Fővárosi 3. sz. Zeneiskola kottatára, továbbá a Székesfővárosi Énekkar és Kodály kapcsolatainak történetét összefoglaló Karvas Viktor-féle gyűjtemény emelkedik ki. A Kisnyomtatványtár által 1961-ben vásárolt tételek között számos történeti vagy művészeti darab volt (Bartók, Kodály, Liszt műsorok, értékes ex librisek, rézkarcok, az Országos Levéltártól átvett plakátgyűjtemény). 1962-ben csökkent a vétel, de növekedett az ajándékok átvétele. (XVIII. századi nagyszombati rézmetszetek, ritka képeslapok, stb.). A Térképtár 1961-ben több, ma már ritka hungarika térképpel és modern standard atlaszokkal gyarapította állományát. 1962-ben a kínálat csökkent, de így is sikerült néhány régi külföldi és kéziratos magyarvonatkozású térképpel a Tárat gazdagítani. A Színháztörténeti osztály jelentős vállalkozást indított a vidéken és a környező államokban fellelhető színházi zsebkönyvek és színlapok mikrofilmeztetése érdé. kében. Eddigi fontos eredmény az 1962-ben Erdélyben készített 2000 felvétel11