AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1960. Budapest (1962)
II. A könyvtári munka módszertani kérdéseiről - Tombor Tibor: A nagykönyvtárak építésének új útjai
2. 1911—1939 ún. „modern korszak", amikor a raktár általában az épület hátsó részébe kerül, erre a periódusra esik a nagy toronyraktárak építkezése is. 42 Az összes könyv tár építkezéseket vizsgálva nagyjából a második világháborút befejező évekig, a következő három csoportba sorolhatók az amerikai könyvtárak 43 : a) Régebbi típusú könyvtári épületek, mint pl. a washingtoni Kongresszusi Könyvtár, óriáskapukkal, hatalmas előcsarnokkal, nagy olvasóteremmel, nagy méretű raktárakkal. Kompakt épületek, telekhiány miatt már sok esetben függőleges raktári terjeszkedéssel. b) Perimetrális elhelyezésű raktárak, kompakt alaprajzzal, számos esetben a raktár fölé helyezett olvasóteremmel. c) Függőleges terjeszkedésű könyvtárak, a „tudás katedrálisai", ahogy az amerikaiak a toronykönyvtárakat elnevezték. Ezzel szemben már a húszas-harmincas években mindjobban érvényesülni kezd az a követelmény, hogy az olvasószolgálat helyiségeit lehetőleg a földszinten kell elhelyezni s ott minél több könyvanyagot kell szabadpolcon elhelyezni. A torony könyv tárak építésének nagy időszakában már felüti a fejét az új kívánalom, hogy a vízszintes és függőleges elvet a jó funkció-kialakítás jegyében keverni szükséges. Liebers szerint 44 „ez az együttes alkalmazása még ma is igen életképesnek mutatkozik." Hangsúlyozzuk, hogy különösen az egyetemi könyvtárak építései nyomják rá a bélyeget az amerikai könyv tár építkezésekre. E könyvtáraknak azonban az amerikai kulturális-társadalmi életben más a szerepük, mint Európában, a tengeren túl sokkal inkább központjai a tudományos munkának, mint Európában. Az amerikai egyetemi hallgatónak alig van magánkönyvtára, minden szellemi munkát a könyvtárban végez, a könyvtár tehát sokkal inkább közvetlen befolyást gyakorol a diák ismeretrendje, világképe kialakításában. 45 A könyvtár tehát az egyetemi hallgatónak valóságos munkahelye. A diákok egy része bemehet a könyvraktárakba (open access), ahol olvasóhelyek is vannak (carrels, cubicles). A nagy olvasótermek jelentősége csökken, mert funkciójukat átveszik a szakolvasótermek. Ezek elszigeteltségének kikerülésére alakítják ki a központi szabadpolcos olvasói térséget. Kényelmes lapozgató, böngésző termek („browsing room"-ok) állnak rendelkezésre a tudományos könyvtárakban elsősorban szépirodalmi olvasás céljaira, pihenésképpen. A katalógus veszít jelentőségéből, viszont növekszik a reference-szolgálaté. 46 A reference elvégzi a kutatómunkát a diák helyett. Az intenzív helybenolvasás miatt a kölcsönzés csökken. Kialakul az amerikai könyvtárépítkezésben az ún. „departmentalized library", melyben a zárt könyvraktár kikerül korábbi, hátsó elhelyezésű helyzetéből, középre kerül, ahol körülveszik az egyes (szak) olvasótermek. Tömbjellegét a raktár elveszti. Bekerülhet a raktár szakanyaga a szakolvasókba, ugyanis az olvasóterem is feloszlik szakolvasótermekre. A korábban koncentrált épület tömör jellege megszűnik. Az új felfogás inkább a vízszintes tervezésnek kedvez. Ebben a részekre tagolt könyvtárban természetesen közelebb kerül egymáshoz a könyv és az olvasó. 47 A másik típust az ún. „divisional system" képviseli. E felfogás szerint az egész épület szakmailag meghatározott egységben tagolódik, egy-egy ilyen egység olvasó és raktár is. A szakanyag a szakolvasóban az állványok telepítésével 95
