AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1960. Budapest (1962)

II. A könyvtári munka módszertani kérdéseiről - Tombor Tibor: A nagykönyvtárak építésének új útjai

üzem", mégpedig sajátos nagyüzem, mely a belső, sok tekintetben tudományos és adminisztratív munka mellett (tervszerű állománygyarapítás, feldolgozás stb.) hatalmas tároló üzem is. Ez a raktár sokféle anyagot tárol, melynek állaga gyakran összetett (papír, enyv, textília, fém, bőr, film, hanglemez stb.), éppen ezért az állag megóvása sokrétű könyv- és könyvtár-higiéniai feladattal párosul. A könyvtár azonban nagy félforgalmat is lebonyolít állományának nyilvános használata (kölcsönzés, helybenolvasás stb.) során, de sajátosan kibővült feladatai következtében kiállításokat is szervez, amelyeket nem egy esetben százezrek tekintenek meg. Helyiségeiben előadásokat is tartanak, sok esetben pedig hangversenyeket rendeznek. A társadalom minden rétege számára és minden korú egyedének van valami mondanivalója. >Ä könyvtári munka területén világszerte nagy fellendülés tapasztalható s ezzel velejár az is, hogy a könyvtárak számára a megváltozott, új feladatok jegyében mindenütt új épületeket létesítenek. Ez a nagy fejlődési folyamat hazánkban is megindult. Nemzeti könyvtárunk, az Országos Széchényi Könyvtár helyet kap a Budavári Palota nyugati (un. Krisztinavárosi) szárnyában. Új könyvtár épül Szekszárdon, Kaposvárott, s egyebütt. Széles közben megindult a régi könyvtárépületek átépítése. A következő években elkerülhetetlenül szükségessé válik, hogy ez a meginduló könyvtárépítkezési tevékenység még szélesebbé, még terebélyesebbé váljék. A várhatóváltozások ezen a téren elkerülhetetlenek, éppen ezért szükséges a vonatkozó kérdéseknek idejében történő megismerése mindazoknak, akik ennek az elkerülhetetlen építkezési programnak cselekvői: tervezői és megvalósítói lesznek. Erre annál is inkább szükség van, mert a könyvtárépítóssel foglalkozó szakirodalom ma már óriásira duzzadt s találóan jegyzi meg Marcel Elsen,

1 hogy ma „ha valakinek könyv tárt kell építenie, úgy nyújtsa be a nyugdíjaztatás iránti kérelmét s ilymódon biztosítson magának időt a tekintélyes mennyiségű irodalom elolvasására." ' ' Mindenesetre feltétlenül szükség van arra, amire E. N. Pascsenko szovjet építész hívta fel a közelmúltban a könyvtárosok figyelmét:

2 ".. .nagyon időszerű, ha megismerkedünk a könyvtártervezés és könyvtárépítés külföldi gyakorlatával, melyben különösen az utóbbi években állapították meg a könyvtárépületek legésszerűbb tervezési elveit és a könyvtári berendezések ésszerű tervezésének fogásait." • ". ' ' ' • '' ' ' ' ! " 1. A könyvtárépület nagy könyvtár esetében országos jelentőségű létesítmény. A haszbosság és szépség igénye mellett a feladatok kifogástalan szolgálata a tervezés és az építés uralkodó szempontja, de a gazdaságos, kevés személyzettel biztosított üzemelés is a fontos követelmények közé tartozik. A könyvtár tervezésének és megépítésének két fő szempontja van, éspedig: li minőségi- szempont: célja biztosítani a könyvtár egyes részeinek legjobb elrendezését annak érdekében, hogy az „egész" a legjobban működhessék; 2. mennyiségi szempont: célja a tér jó kihasználása, de úgy, hogy az épület á feladatkörből folyó működés ellátására is megfeleljen; mindenre jusson elégséges tér, a gazdaságosság szempontjainak figyelembevételével; a helyes tervezés szükségszerűen magában foglalja a tér jó kihasználását. !7í8