AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1960. Budapest (1962)

IV. Könyvtár- és művelődéstörténeti tanulmányok - Borsa Gedeon: A törökök ellen Magyarországon hirdetett 1500. évi búcsú és az azzal kapcsolatos nyomtatványok.

1 El. eins. bedr. 215 X 157 mm 46 Z. Type 12:88R Xylogr. Überschrift ZI. xylogr. PETRVS gedr.: Miferatoe diuina tituli Sancti Cyriaci in Thermis facro fancte Roman // ecclefie pbr Cardinalis Reginus ad Hungarie Bohemie ac Polonie Regna : . . . Z.35: Datu Tub figillo nro ad hoc ordinato Die Menüs // Anno dni Millerimoquingentefimorecundo. // FORMA ABSOLVTIONIS TOTIENS QUOTIENS // MÜereat tui. ... Z.40: FORMA ABSOLVTIONIS ET PLENARIE REMISSIONIS SEMEL // IN VITA ET IN MORTIS ARTICVLO VEL VERISIMILI. // Mifereat tui. . . . Endet Z.45

: ... In nomie patris et filii // et Ipirituf fancti. Amen. Budapest, Staatsarchiv (D.L. 22.544) Bratislava, Staatsarchiv (Zay F. VI. 1) Jegyzetek: 1. A búcsúhirdetósre vonatkozó irodalomból ki kell emelnünk az általunk használt alábbi munkákat: Lozinszkij, Sz. G.: Papszkij „departament" pokanjüh del. Voproszü isztorii reügii i ateizma. Zbornik sztatyej II. Moszkva 1954, 320—350. 1. (marxista feldolgozás); Paulus, Nikolaus: Geschichte des Ablasses im Mittelalter. I—

III. Paderborn, 1922—3. (katolikus, pozitivista); Obál Béla: Az egyház és a városok a reformáció előtt. Eperjes, 1914. (protestáns, marxista ismeretekkel). 2. Pl. Tob. 4,11,- 12,9; Ezek. 3,33; Dan. 4,24; Luk. 11,41. 3. Keleten, ahol a rédemtio nem alakult ki, ilyen búcsú-hirdetésre sem került sor. 4. Theiner, Augustinus: Vetera monumenta historica Hungáriám sacram illustrantia. Roma, 1859. I. köt., 183. 1., CCCXXXVII. sz. és 184. 1. CCCXXXVIII. sz. 5. Monumenta Vaticana históriám regni Hungáriáé illustrantia. Bp., 1888. 1/3 köt. 170. 1. 6. Jorga, N..' Notes extraits pour servir á Vhistoire des croisades au XV

e siécle. Paris, 1899. II. sor 81. sz. 7. Paulus, i. m. III. köt. 196. 1. 8. Raynaldus, Odoricus: Annales ecclesiastici. Roma, 1659. XVII. köt. 1407. év. 32. és 33. sz. 9. Theiner i. m. II. köt. 215—217 1. CCCLXXI. sz. 10. Raynaldus i. m. XVIII. köt. 1448. év. 6. sz. 11. Theiner i. m. II. köt. 378. 1. DLXIII. sz. 12. Paulus i. m. III. köt. 103. 1. 13. Oregorovius, Ferdinand: Geschichte der Stadt Bom im Mittelalter. Stuttgart, 1892. V. köt. 534. 1. 14. Gregorovius i. m. V. köt. 555. 1. 15. Kraus, Franz Xaver: Das anno santo. Essays. 2. Sammlung. Berlin, 1901. 274. 1. 16. Vincke, Johannes: Zur Frühgeschichte der Jubiläumswallfahrt. Wallfahrt und Volkstum, szerk. Georg. Schreiber. Düsseldorf, 1934. 245. 1. 17. Fessler, I. A.

: Die Geschichten der Ungarn und Ihrer Landsässen. Leipzig. 1816, III. rész 990. 1. 18. A három Villani krónikája. Bp., 1909. 219. 1. 19. Fraknói Vilmos: A római magyar gyóntatok. Kathólikus Szemle, 1901. 386—7. 1. 20. Eiedl Frigyes: Magyarok Rómában. Bp., 1930. 25—31. 1. 21. A magyar nemzet története. Bp., 1896. III. köt. 221. 1. 22. Schuller Richard: Pilgerfahrten im Mittelalter aus Ungarn und dem Siebenbürger Sachsenlande nach berühmten Gnadenorten. Festschfrift für Bischof Fr.Tetusch. Hermannstadt, 1931. 315. 1. 23. Fejér, Georgius: Codex diplomaticus Hungáriáé ecclesiastic as ac civilis. Buda, 1834. IX.5. 635—6. 1. V. sz. 24. Bossányi Árpád: Regesta supplicationum. Bp., 1916. 1/2 köt. 196. 1. CD. sz. 25. Vincke i. m. 248—249. 1. 26. Theiner i. m. I. köt. 791. 1. MCCIV. sz. — Itt jegyezhető meg, hogy a királynő 1443-ban már járt zarándokként Rómában. (A Magyarországi Papi Imaegyesület és EucharistiaTársulat Értesítője. Győr, 1903. 8. sz. 126. 1.) 27. Vincke i. m. 250. 1. 28. Paulus i. m. III. köt. 181. 1. 29. Gregorovius i. m. VI. köt. 527. 1. 272