AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1960. Budapest (1962)
IV. Könyvtár- és művelődéstörténeti tanulmányok - Borsa Gedeon: A törökök ellen Magyarországon hirdetett 1500. évi búcsú és az azzal kapcsolatos nyomtatványok.
ban készült Baptismale Strigoniense-hsn 196 és az évszám nélküli Albertus Magnus: Be secretis mulierum-loa.n. 19 ' 7 Ha szemügyre vesszük lelőhelyenként az ismert példányokat, különös tekintettel a kitöltés időpontjára és nyomdai variánsára, a következő jegyzéket kapjuk: Budapest, Orsz. Levéltár: 1. Dl. 22.544 (E) 1502. I. 1. 2. Dl. 36.087 (B) 1501. III. 26. 3. Dl. 46.599 (D) 1502. VIII. 8. 4. Dl. 60.895 (A) 1502. V. 25. 5. DL 66.756 (A) 1502. IV. 23. 6. Dl. 93.699 (C) 1502. VIII. 22. Budapest, Akadémiai Könyvtár: 7. Oki. 556. (A) 1502. III. 1. Kosice, városi levéltár: 8. Appendix Schwartzenbachiana N 18117. (B) 1502. III. 20. Bratislava, állami levéltár: 9. Zay F. VI. 1. (E) 1502. V. 16. Trnava, városi levéltár: 10. E. ecclesiastica III. altaristica (B) 1502. III. 28. 11. [Másolat a Henckel-kódexban:] 1502. IV. 2. A fentiekből kiderül, hogy az 1501. évszámmal ellátott antiqua-kiadás „A" és „B" variánsából együttesen hat példányt ismerünk. Ezek közül ötnél az évszámot a kitöltéskor kijavították: áthúzták a nyomtatott „primo"-t és azt „secundo"-ra változtatták. Az egyetlen nem javított évszámú 198 is nyilván 1502 és nem 1501 március 26-ról kelt. Ezt több érvvel lehet alátámasztani. 1501 márciusában Péter bíboros éppen csak megkezdte tevékenységét Magyarországon, az általa szervezett búcsúhirdetés még nem bontakozott ki. Akciójának első ismert búcsúleveleit 1501 május-júniusából keltezték és azokat kézzel irták 199 . Ekkor még nyilván nem állottak rendelkezésre nyomtatott űrlapok. A négy fentemlített, javított évszámú búcsúlevelet mind 1502 március-június hónapjaiban töltötték ki: jól beleillik tehát ezek sorába a fent említett búcsúlevél is, ha az évszámot — az említett módon — korrigáljuk. Az 1502. évszámmal készített antiquabetűs kiadás egyik példányának, 200 datálása január elsejére szól. Az igazítás itt is jogosnak tűnik: az évszámot ez esetben 1503-ra kellett volna javítani. Ez nyilván azért maradt el, mert az új év első napján különösen gyakran vétjük el az évszámot, hiszen az előző évi annyira belénk rögződött még. Különösen elfogadható ez a magyarázat ebben az esetben, amikor az évszám (az előző) már elő volt nyomtatva. Továbbá nyilván előbb használták fel az 1501. évszámú nyomtatványokat — ahogy láttuk 1502 március-május hónapjaiban — az 1502. óvszámúaknál. 201 Az 1503. év első napja reális abból a szempontból is, hogy a búcsú hirdetése ekkor még tartott. 202 A búcsúlevelek keltezése alapján a következő sorrendet lehet feltételezni .a nyomtatásnál. Először az 1501. évszámmal ellátott antiqabetűs kiadások készültek el, feltehetően az év második felében, hiszen júniusig csak kéziratos búcsúleveleket ismerünk. Mindkét variáns („A" és „B") egyidejűleg került felhasználásra — eddigi adataink szerint — a következő év március-május hónapjaiban. Elgondolható tehát, hogy e két kiadás egyszerre készült. Ha ugyanis a sajtóval nem csupán fél ívet, hanem egy egészet nyomtak, úgy ahhoz — ennél a félíves nyomtatvány elkészítésénél — két szedés volt gazdaságos. Könnyen •elképzelhető, hogy variánsaink is innen erednek. 263
