AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1960. Budapest (1962)

I. A könyvtár életéből - Az Országos Széchényi Könyvtár működése 1960-ban

könyvtárral. A legtöbbet kölcsönző országok változatlanul Németország, a Szovjetunió, Anglia és Franciaország, mikrofilmek tekintetében az Egyesült Államok, Japán és Ausztrália. A Kötelespéldány Csoport működésében fontos határkő volt az 1960. év, mert 1951 óta első ízben került sor a kötelespéldány-beszolgáltatás új, átfogó országos szabályozására. A csoport közreműködésével szerkesztett 2/1960. (V. 25) M. M. sz. rendelet májusban jelent meg, ezt egy hónappal később követte a Kiadói Főigazgatóság 1/1960. K. F. sz. végrehajtási utasítása. Az új rendelet a kötelespéldányokból történő válogatójogot kiterjeszti az Országos Pedagógiai Könyvtárra, a Szegedi és Pécsi Egyetemi Könyvtárakra. Kultúrpolitikai szempontból tehát fejlődést hozott. A rendelet egyes hiányosságainak kiküszöbölésére az év végén megfelelő lépések történtek. A csoport folyamatos működése, azaz a kötelespéldányok átvétele, naplózása, kardexelése, valamint szétosztása a tervnek megfelelően, sőt nagyobbrészt a tervszámok túlteljesítésével történt meg, bár a hosszabb betegségek, nyugdíjazás és egyéb személyzeti változások bizonyos problémákat okoztak. Egyedül a beszolgáltatás ellenőrzése, azaz a nyomdavizsgálatok terén volt lemaradás (55 helyett 38) (1. a 8. sz. táblázatot). Az új rendelettől függetlenül is, a csoport eredményesen kiterjesztette hatósugarát: sikerült a kötelespéldány-beszolgáltatásba bevonni néhány hazai sokszorosító üzemet, amelyek anyagot eddig nem adtak és új lépések történtek a magyar külképviseleti szervek kiadásában megjelenő sajtótermékek beszolgáltatása érdekében is. A Központi Katalógus. A Könyvtár egyik fontos 1960. évi célja az volt,: hogy az éveken át háttérbe szoruló országos fontosságú Központi Katalógus számára feladatainak súlyához méltó korszerű szervezeti kereteket teremtsen. E feltételek biztosítása és annak rögzítése után, hogy az osztály alapvető feladata a könyvek és folyóiratok lelőhelyeinek minél szélesebb körű nyilvántartása és megállapítása, valamint a könyvtárközi kölcsönzés hathatós segítése, sor került a legfőbb cél végrehajtásához szükséges elvi kérdések kidolgozására. A könyvek központi katalógusának minél eredményesebb működése érdekóbsn egyrészt sikerült a bejelentő könyvtárak körét az Országos Mezőgazdasági Könyvtárral és teljes hálózatával kibővíteni, másrészt elvi előkészítő munka folyt az országos szinten tervezett központi feldolgozás lehetőségeinek kihasználása tekintetében. Bár a terv kitűzte a modern magyar anyag nyilvántartásának megszervezését a kötelespóldánycsoporttal létesítendő együttműködés útján, erre 1960-ban nem került sor. Közben ui. a magyar anyag nyilvántartásának a szükségessége is kérdésessé vált, tekintettel arra, hogy a lelőhelyek a gyűjtőkörök elhatároltsága és a kötelespéldányok válogatási joga révén amúgy is ismertek/Lényeges eredmények jöttek létre a katalógus tartalmi és formai kereteinek megállapításával kapcsolatban. Az osztály felülvizsgált bizonyos kiadványkategóriákat, melyeket nem kíván nyilvántartani. Fontos eredmény volt a tervben is súlyponti feladatként kitűzött összeosztásba,n történt jelentős előrehaladás: A több betűrendet képező anyag 1945 utáni részében az összeosztás révén a kereső munka máris könnyebbé vált. A folyóiratok központi katalógusa három év hátralékával terhelten kezdte meg az új szervezetben a munkát. Minthogy azonban a katalógus rendszere 25-