AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1960. Budapest (1962)
IV. Könyvtár- és művelődéstörténeti tanulmányok - Borsa Gedeon: A törökök ellen Magyarországon hirdetett 1500. évi búcsú és az azzal kapcsolatos nyomtatványok.
a pápai legátus is így vélekedik, ezen kivtil az apostoli bulla, amelynek másolatát már korábban eljuttatták, is így szól. 114 A jubileumi búcsúnak Magyarországra történt és a fentiekben ismertetett kiterjesztésével párhuzamosan nyert teljesítést a hazai ferencesek azon kérése, hogy a szentévi búcsút ők a Rómába történő zarándoklás nélkül elnyerhessék. 115 Ezt VI. Sándor az 1500 szeptember 24-én kelt bullájával engedélyezte is. Ezt azután Egidius Amerinus ferences generális október 5-én továbbította Laskai Osvátnak, az obszerváns ferencesek magyarországi provinciálisának kihirdetés végett. 116 III. A törökök ellen nagyszabásúnak tervezett összefogás igen lassan és jóformán eredménytelenül alakult. Európa majd minden országával folytak ugyan a tárgyalások: sok szó esett, de már kevesebb Ígéret, tett pedig egyáltalában semmi sem. Illetve csak a törökök részéről, akik Velence egyik fontos támaszpontját, Módon városát foglalták el. (1500. VIII. 10.) Ez azután felrázta némileg az európai hatalmakat és első sorban a pápát. A szeptember 11-i konzisztórium elhatározta, hogy a törökök elleni összefogás erősítésére a nagyobb európai államokba legátusokat küldenek ki a bíborosi testület soraiból. 117 Néhány nap múlva a pápai kúriában kiszámították, hogy egyedül a kivetett papi tizedből Európa-szerte összesen 147 000 katona lett volna kiállítható, amikor is Magyarországtól 20 000 fegyveres kiállítását remélték. 118 Hogy elkerüljék a májusi fiaskót, amikor egyetlen bíboros sem vállalta a magyarországi megbízást, szeptember 28-án tucatnyi új kardinális kreálását jelentették be, közöttük Bahócz Tamás esztergomi és Isvalies Péter 119 reggio-i érsekekét. Október 5-én azután kinevezték azokat a bíborosokat, akiket a legmagasabb jogi felhatalmazással, „legátus a latere" rangban, a törökök elleni végleges eszámolásnak tervezett hadjárat sikere érdekében sokrétű feladatattal és megbízással küldtek szét egész Európába. így a Németországba küldött, francia származású Raymondus Peraudi egyik főfeladata a Miksa császár és XII. Lajos király közötti viszály lecsillapítása volt. Magyarország, Csehország, Lengyelország, Litvánia és Poroszország területére a megbízást az előbb említett Péter bíboros kapta, 120 akinek viszont hazánkban a törökök ellen küldendő hadsereg megszervezésének közvetlen támogatását tűzték ki célul. Miután mind a császár, mind a francia király egyaránt kedvezően nyilatkozott a törökök ellen tervezett háború ügyében, a pápa október 25-én a bíborosi testület előtt patetikusan kijelentette, hogy személyesen vesz részt a pogányok elleni hadjáratban. 121 Hasonló kijelentést tett már október 16-án is, amikor a konzisztóriumban felolvasták Ulászló levelét. Ebben a király közölte, hogy kész ugyan hadat indítani a törökök ellen, de a kilátásba helyezett segítségnek nyoma sincs. Egyben kérte, hogy az európai hatalmasságok egyesítsék erőiket a küzdelemre. Az új magyarországi legátus, Isvalies kardinális 1500 november 16-án hagyta el Rómát 122 és december 15-én a velencei nagytanácsban tartott beszédet. Ennek során részletesen ismertette a VI. Sándor által pártfogolt tervet, amely azt célozta, hogy Velence olyan módon lépjen szövetségre a pápasággal és Magyarországgal, hogy a másik kettő hozzájárulása nélkül egyik se köthessen különbékét. A bíboros egyben azt is tudtul adta, hogy a pápa jövedelmének több mint húsz százalékát, évi 40 000 aranyat ajánlott fel három esz250
