AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1960. Budapest (1962)

I. A könyvtár életéből - Az Országos Széchényi Könyvtár működése 1960-ban

folyómétert (kb. 200 000 kötetet) mozdított el a helyéről és szállított át más raktári részekbe. Minthogy azonban ezek az átcsoportosítások is csupán pillanatnyi enyhülést eredményeztek, az osztály megtervezte a Polláck Mihály-téri épület új vasszerkezeti raktári termét és megkezdte az átköltözés előkészítését is. Foglalkozott az osztály a raktári munka elvi és gyakorlati korszerűsítésének feladatával is. Felülvizsgálta a jelenlegi túlságosan bonyolult raktározási rendszert és különös tekintettel a várbeli perspektívára, új rendszerre dolgozott ki javaslatokat. A munka megjavítását azonban más gyakorlati eredmények is jelezték: új kötési napló, új őrlapok és kérőlapok bevezetése, ill. tervezése, 26 800 kötet címkéjének átírása, 2309 polcfolyóméter portalanítása stb. Súlyosbította a raktári munkát az, hogy kevés volt a raktári dolgozó, a raktárakba való belépés rendjét pedig nem lehetett szabályozni, sőt egyes munkahelyeknek a raktárakba történt telepítése révén ez a helyzet tovább rosszabbodott. A Hírlaptár raktározási viszonyainak súlyossága semmiben sem különbözik a könyvanyag helyzetétől, sőt a halaszthatatlan szükségtől sürgetve a ruhatár feletti térségbe új vasszerkezetű raktári termet építettünk. A különgyűjtemények munkaterületén meg kell emlékeznünk az állományátcsoportosítási, ill. rendezési munkálatokról. így pl. az év folyamán tovább folyt a Színháztörténeti osztály és a Kisnyomtatványtár közötti jobb együttműködést biztosító színlapmegosztás, melynek során az előbbi kb. 220 000 db színlapot válogatott és rendezett, de a kellő számú doboz hiánya folytán már csak nagy nehézségekkel helyezhetett el. A Kisnyomtatványtár befejezte a kb ^ millió darabból álló gyászjelentésgyűjtemény rendezését és elkezdte az exlibrisek és levelezőlapok rendezését is. Az eddig papírcsomagokban tartott ponyva-aprónyomtatványok címkékkel ellátott dobozokba és polcokra kerültek. A Térképtár értékes kéziratos anyagának egy része új vasszekrényekbe került és megtörtént az eddig részben ömlesztve tárolt közel 2000 db archivális térkép és 15 doboznyi anyag előrendezése is. Nagyarányú állományrendezés folyt a keszthelyi könyvtárban is; az új gyűjtőköri határozat értelmében oda nam tartozó anyag kiemelése és más könyvtárak részére történő felajánlása részben már 1960-ban megvalósult. A köttetés, bár 1960-ban emelkedő irányzatot mutatott, továbbra is egyik legsúlyosabb gondja volt a könyvtárnak és távolról sem közelítette meg a nemzeti könyvtártól elvárt szintet. Ha az évi gyarapodás adatait a 20. táblázatban látható kötészeti adatokkal hasonlítjuk össze, a kép akkor is elszomorító, ha figyelembe vesszük, hogy a könyvek nagy része kötötten jelenik meg. A köttetés problémája azonban még jelentősebb a régebbi anyag védelme szempontjából, és különösen magától értetődő követelmény kellene hogy legyen folyóirat-évfolyamok esetében. Sajnos, azonban éppen a folyóiratállomány nagyarányú elhasználódását és ennek következtében a nemzeti könyvtár sokszor egyedülálló gyűjteményi darabjainak rohamos pusztulását nem sikerült gyökeresen megállítani. Mindennek oka nem a Kötészet dolgozóiban rejlik, akik tervüket részben jelentősen túlteljesítve derekasan megálltak helyüket, hanem abban, hogy a Kötészet kapacitása az év közben történt személyzeti és felszerelési bővítés ellenére sem volt elegendő. Ezért a költségvetésben nagyobb összeget irányoztunk elő külső köttetési munkákra, sajnos, azonban a részben speciális igényeink szempontjából megfelelő és még kapacitással rendelkező üzemet erőfeszítések ellenére sem sikerült találni. így azután a szóbanforgó összegnek csak egy részét használhattuk fel külső köttetésekre. 22