AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1960. Budapest (1962)

III. Az OSZK gyűjteményeinek anyagából - Markovits Györgyi: Üldözött költészet. (Kitiltott, elkobzott, perbe fogott verseskötetek a Horthy-korszakban)

Bsrda József Férfihangon (1936.) c. kötetét Egy politikus arcképére c. verse miatt kobozták el. A vers Gömbös Gyuláról szólt félreérthetetlenül. A cenzor nyilván kerülni akarta a feltűnést, ezért pert nem indítottak a költő ellen. Istenem, még ilyet, hogy te nem hallottad a nagy miniszter hatalmas beszédét az államháztartás rendbehozatala tárgyában! Én ott voltam lásd, s hazafiúi kötelességemnek eleget tevén, csupa láz voltam a meghatottságtól; — nemes indulat és honfibú! Ily csodálatos elmét nem láttam én még, mióta élek! Jó ebédektől s vacsoráktól kidagadt szája oly mélységes komolysággal rezgett, mely már megdöbbent okosságával. Szinte látni lehetett, hogy ömlik az ige örök malasztokkal fűszerezett buzgalmas, mint finom illatú moslék a vályúba, minek a boldog disznók már előre röfögnek . . . De ez mind kevés ama történelmi pillanathoz, mikor az asztalra csapott, s mint a kard, csörrent az irgalmatlan parancs: „Míg én vagyok itt, nem tűrök izgatást, hazátlan bitangok!" Minden kommentár nélkül közöljük Berda József mottószerű „Megjegyzésé"t: „Mivel a tiszta irodalmi szabadság az élő szó és betű nélküli képzeletben érvényesülhet inkább: meg kell említenem, hogy kötetem anyagának több mint egynegyed részét kénytelen voltam — mint önkéntes cenzor — kihagyni." 1937-ben az ügyészség bstiltja Illyés Gyula „Rend a romokban" c. kötetét. Indokolás: vallásgyalázás és osztályelleni izgatás. Elsősorban a Megjelenik c. verset inkriminálták: Megjelenik akkor majd Jézus nem mint király de nazarénus beszélget int a békességre de mintha albánul beszélne nem érti senki rossz cipőjét nézik csak lukas felöltőjét. S megjelenik Mária véle kis cselédkönyvével kezébe szégyenül valaki beírta hogy gyermeke van hogy nem tiszta helyet keres de helyet nem kap mindenütt ortodoxok laknak. Én sejtem csak meg kik lehettek a kocsmaszínben kik pihentek szomjasan a meredek úttól elérem őket a falun túl kar-karban itallal kínálva dalolva visznek a halálba. . • 222