AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1960. Budapest (1962)

III. Az OSZK gyűjteményeinek anyagából - Markovits Györgyi: Üldözött költészet. (Kitiltott, elkobzott, perbe fogott verseskötetek a Horthy-korszakban)

Az 1896. évi XXXIII. te. 25. fejezete szerinti eljárásnak ugyancsak az elévülés indokából nincs helye eltekintve attól, hogy miután semmi adat nincs arra, hogy az iratokhoz csatolt egyetlen példányon kívül csak egy példány is forgalomban lehetne, a most nevezett eljárás célszerűnek sem mutatkozik. Budapest, 1931, június hó 17. napján. Baróthy Pál kir. főügyész a budapesti kir. ügyészség elnöke. Kir. Főügyész Űrnak, Budapest. 1933. március 22-én kelt az az ügyészségi vádirat, mely többek között József Attilát a, Lebukott c. vers lediktálásáért vádolja. Az első tárgyalásra május 6-án került sor. Az első és másodfokú (1934. január 15.) bíróság bizonyítékok hiányában felmentő ítéletet hoz. 1934. május 16-án azonban a kúria izgatás vétségében bűnösnek mondotta ki a költőt, és 50 pengő pénzbüntetésre ítélte a versnek puszta lediktálásáért, hiszen a szerzőséget bizonyítani nem tudták. A Kommunisták Magyarországi Pártja a kezdődő népfront-időszakban minden lehetséges módon igyekszik beépülni a legális münkásszervezetekbe. A szociáldemokrata párt legális ellenzékeként indul meg 1933-ban az Új Harcos c. folyóirat. A 2. számban jelent meg Lukács Imre Munkásleányhoz c. verse, Lázár József álnévvel jegyezve. A folyóirat ellen indított perben külön vádat emeltek a költő ellen, aki akkor egy más ügyből kifolyólag börtönbüntetését töltötte; verséért további négy hónappal sújtották. Akit szeretek, az a lány nem büszkélkedik mint a páva. a tekintete nem talány, nem finom carfrang a ruhája. Nem sugdosok fügébe alkonyatkor szép szavakat a féiayes csillagokról, nem dicsérem szemének ragyogását, hogy nem láttam még annak soha mását, nem csókolom kezeit forrón-szenvedéllyel tavasszal, virágnyílás idején, nem lopódzom ablaka alá éjjel, hogy halk szerenádom könnyet csaljon szemén. Akit szeretek, az a lány a könnyeit sűrűn nem ontja, nem sújtja le a fájdalom, ha sok a baja, sok a gondja, munkásleány ő, proletár, elszánl,, kemény, tüzes az arca, nem csügged sohse, küzd velünk az elnyomók elleni harcba. Akit szeretek az a lány nem mondja: örökké enyém lesz, de most a párom társam ő s megyünk előre kéz a kézben, iatal teste mint a kő a küzdelmeket állja, bírja, első sorokban küzd elől mikor az osztály harcba hívja. A régi rend recseg-ropog a munkásság ellene támad, 214