AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1960. Budapest (1962)

III. Az OSZK gyűjteményeinek anyagából - Markovits Györgyi: Üldözött költészet. (Kitiltott, elkobzott, perbe fogott verseskötetek a Horthy-korszakban)

izgatás büntette és az 1921 évi III. te. 5. §-ának első bekezdésébe ütköző sajtó útján elkövetett izgatás vétség címén, mint szerzőt, azzal vádolom, hogy a Budapesten, az Admiral nyomdai műintézet rt. nyomdájában előállított „Te és Ti" című 1931. évi május hó 2-án bemutatott könyvben „Éjszakai vers" (40. oldal) felirat alatt közzétett versben a kivételes hatalom fennállásának ideje alatt a munkásosztályt a tőkés osztály elleni gyűlöletre izgatta és ugyanazon könyvben „Az elítéltnek" feliratú versben az állam és társadalom törvényes rendjének erőszakos felforgatására és megsemmisítésére különösen a munkásosztály kizárólagos uralmának erőszakos létesítésére izgatott. ' Vádam tárgya a cikk egész tartalma. Az eljárásra hatáskörrel bírónak és illetékesnek a budapesti kir. büntetőtörvényszéket jelölöm meg. INDOKOK. A vizsgálat adataival bizonyíthatónak mutatkozó tényállás szerint Budapesten az Admiral nyomdai műintézet rt. nyomdájában előállított „Te és ti" című 1931. évi május hó 2. napján kiadott könyben „Éjszakai vers" és „Az elítéltnek" feliratok alatt egy egy vers jelent meg. Az első közleményben az foglaltatik, hogy az éjszakai vers, amit munkások állítottak elő kevés bérrel és nehéz munkával szolgálva a magas profitot. Ó — a szoba, amely malteroslányok és kubikosok munkája s éhbérért dolgozó építészé, •— akikből a házbérspekuláns kipréselte ezt a házat; — az ing szövetét gyárakban lányok szőtték órabérük 50 pfennig vagy 50 groschen; — a kiégő villanykörte gyártása sok ezer üzemi balesetet okoz, a munkás bánja, de nem a munkáltató! Minden az övék, ami előttünk, ami rajtunk van, ami fölöttünk, — csak arra vigyázz, hogy az maradjon a miénk, ami belül van és akkor minden mást megváltoztatunk ! E tényállítások és kifejezések úgy tartalmilag, mint egyetemes hatásukban a tárgyilagos bírálaton túl menők, célzatuknak megfelelően a szenvedélyek felköltésére és a gyűlölet kiváltására alkalmasok; s ezért az izgatás bűntettének a tényelemeit tüntetik fel. „Az elítéltnek" című vers tartalma pedig az, hogy „övék" a vak ítélet és hatalom, a börtönök, lakatja és a megoldás, — „miénk" az összeszorított fogsor, amely mögül nem szólhat igazság, — a visszatartott ököl, mely le nem sújthat, miénk csak a nehezen születő holnap. Miként a tavasz, úgy jövünk el majd mi is, erősebb karral és több hevülettel és biztosan, addig a kemény, fagyos földet ássuk szakadatlan, amit terem majd, csakis nekünk termi. Jön a tavasz és véle ítéletünk és igazunk. Mindezeknél fogva alkalmasnak mutatkozik az 1921. évi III. te. 5. §-ában meghatározott bűncselekmény tényálladékának megállapítására is. Mert kétségtelenül felismerhető az elnyomottnak mondott munkásosztálynak a fennálló állami és társadalmi törvényes rend erőszakos felforgatására és megsemmisítésére s különösen a munkásosztály kizárólagos uralmának létesítésére irányuló izgatás tendenciája. A vizsgálat adataival, az egyik kézirattal és terhelt beismerésével pedig bizonyíthatónak mutatkozik, hogy vádba helyezett hírlapi közleményt Nádass írta és tétette sajtó útján közzé. Az 1914. évi XIV. te. 33. §-a értelmében tehát annak tartalmáért mint szerző sajtójogi felelősséggel tartozik. A vád tárgyává tett izgatás bűntettnek volt minősítendő figyelemmel az 1922. évi XVII. te. 6. §-ában foglalt rendelkezésekre, mert a m. kir. Igazságügyminiszter 49.001/1922. I. M. IV. szám alatt kelt rendelete értelmében „A háború esetére szóló kivételes hatalom megszűnésével kapcsolatos igazságügyi rendelkezésekről" a nemzetgyűlés elé terjesztett törvényjavaslata §-a rendelkezést tartalmaz az 1912. évi LXIII. te. 19. §-ában foglalt büntető rendelkezés további alkalmazása iránt is. Mindezeknél fogva a vádemelés indokolt és törvényes alappal bír. Az illetékességet a Bp. 522. §.-a állapítja meg. A hatáskört a 6828/1919 M. É. sz. rendelet és az 1921. évi III. te. 12. §-a szabályozza . Budapest, 1931. évi július hó 30. napján. Baróthy Pál s. k. kir. főügyész a budapesti kir. ügyészség elnöke 14 Évkönyv 209