AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1960. Budapest (1962)

I. A könyvtár életéből - Az Országos Széchényi Könyvtár működése 1960-ban

E számszerű eredmények mellett az osztály az olvasószolgálati munkát minőségileg is igyekezett megjavítani és harcot kezdett a sekélyes irodalom olvasása ellen. Személyzeti és a könyvkiadásban rejlő okoknál fogva azonban a kellő tapintattal elvont művek helyett nem mindig tudott újabb és értékesebb műveket ajánlani. Fontos feladata volt az osztálynak a várbeli perspektívát is figyelembevevő •új olvasótermi kézikönyvtár felállítása. Különféle okoknál fogva azonban mind a régi anyag felszámolása, mind az újnak a felállítása csak lassan haladhatott előre. Jelentős szolgálatokat tett az osztály a belföldi és külföldi érdeklődők számára a nagyobb írásbeli tájékoztatások elkészítésével. 76 ilyen nagyobb összeállítás készült a belföld és 42 a külföld számára (pl. svéd—magyar, dán—magyar, indiai—magyar, tádzsik—magyar bibliográfiák készítése, irodalomjegyzékek a, Horthy-korszak művelődéspolitikájára és értelmiségi politikájára vonatkozólag stb.). Néhány nagyobb írásbeli tájékoztatás az 1960-ban megindított képdokumentáció munkájával függött össze. Az olvasótermi folyosón egy-egy nagyobb vagy kisebb alkalmi kiállításon új szerzeményeinket mutattuk be, vagy könyvekkel, képekkel, grafikai ábrázolásokkal csatlakoztunk az irodalmi vagy politikai évfordulók megünnepléséhez (pl. Csehov, Mikszáth, Tolsztoj, Apáczai Csere, Bolyai, Chopin, Lagerlöff, Schumann, Kaffka évfordulók, vagy November 7-ének, Vietnam alapításának, Albánia felszabadulásának évfordulói stb.). Nagyobb kiállítást állítottunk fel a finn-ugor nyelvészeti kongresszus alkalmából és ugyanígy ismertettük a nemzeti könyvtár várbeli terveit. E kiállítások anyagához a különgyűjtemények is érdekes dokumentumokat szolgáltattak. A Hírlaptár olvasóinak száma ugyancsak magasabb volt az 1959. évinél, az általuk használt egységek száma valamivel kevesebb volt. A különgyűjtemények közül a Zeneműtár, a Kisnyomtatványok tára, a Színháztörténeti osztály és a Kézirattár olvasó- és kutatóforgalma az 1959. évinél kis mértékben alacsonyabb volt. Az első két helyen említett gyűjtemény 1959. évi látogatottsága ugyanis a Haydn év, illetőleg a tanácsköztársasági évforduló miatt a szokottnál jóval nagyobb volt. A Régi és Ritka nyomtatványok tárát, a Zárolt anyagok gyűjteményét és a Zirci könyvtárat több olvasó látogatta, mint 1959-ben. A Térképtár olvasóforgalma az előző év szintjén maradt. Érdekes jelenségként említjük meg, hogy pl. a Kézirattárban és a Színháztörténeti osztályon az előző évinél sokkal kevesebb volt az olvasó, de azok jóval több anyagot használtak. A könyvtár értékes ritkaságainak, nyelvemlékeinek, kódexeinek stb. vonzereje, a Kézirattár dolgozóit vették elsősorban igénybe. Míg 1959-ben 67 alkalommal tartott a tár vezetéses bemutatókat, addig 1960-ban már 108-szor került erre sor, ebből 38 alkalommal külföldiek számára. Ez a kulturális szempontból örvendetesen megnövekedett érdeklődés viszont kihatott a dolgozók tervmunkájára. A szóbanforgó ritkaságok számára természetesen 1960-ban sem állt megfelelő kiállítási helyiség rendelkezésre. A gyűjtemények széles körben való ismertetése és a propagandamunka terén különösen a Zeneműtár tűnt ki azzal, hogy részt vett az Erkel ünnepségekkel kapcsolatos kiállítás, konferencia, előadássorozat, énekverseny stb., megrendezésében. Az Erkel anyag tudományos feltárását a dolgozók publikációi jelzik. Megindult a Liszt—Bartók év előkészítése is. 20