AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1960. Budapest (1962)
III. Az OSZK gyűjteményeinek anyagából - Markovits Györgyi: Üldözött költészet. (Kitiltott, elkobzott, perbe fogott verseskötetek a Horthy-korszakban)
A kötet több verse mutatja a későbbi Radnótit. •••Láthatod: gazdagok szusszanó tálai fölött még mindig pára leng és tiszta szavaddal, ahogyan itt állsz: orv vadölők állnak így orozva erdőknek szélén és fiatal életed s kedvesedé, szép tilos nyúlként csöndesen lóg az ujjad hegyén!" (Szerelmes keseredő) János ő is; az országúton csavargott munkanélkül, néha vándorolt és néha pihenve számolta öklén puhuló bütykeit S nedveset ásított a tenyerébe. Aztán újra csak ment tovább, ajándék kenyérrel a szíve fölött és hogy ne legyen egyedül, -istent lehúzta az égből, lábainál fogva magamellé s hódolt néki ha kibicsaklott, kemény, rövidke imákkal. Es elkapta egy éjjel a gróf porzó motorja az úton s leteperte; most félszemű s karú, béna; nem is hadirokkant. Dolgozni nem tud, sem csavarogni, már pörös, vacak iratokkal járkál éhesen hivatalról hivatalra, mert nem fizet a gróf a karért, szemért és patikáért. Oly messzire gondol: akkor éjjel, mikor a városba vitték, a gróf szeretője ült mellette és fehér sikít ósan, szagos kendővel tartotta véres homlokát. Rá gondol ő most s a balladás kuvaszra, ki egyszer egy simogatásért három nap nem mozdult a sarka mögül. (Elégia, vagy szentkép, szögetlen.) Nádass József Te és ti c, a Munka kiadásában 1931-ben megjelent 43 lapos kötetéből az első néhány szerelmes vers után, a proletariátus sorsa és harcai mellett nyíltan, bátran hitvallást tevő fiatal költőt ismerünk meg. Versei szinte egytől-egyig szemet szúrhattak a cenzornak, aki ugyan csak két verset találtinkriminálandónak — Éjszakai vers és Az elítéltnek —, de ezek miatt aztán a kötetet el is kobozták, s a költőt a Gadó-tanács osztály elleni izgatás címén egy hónapra ítélte 1931 szeptemberében. így hangzik a vádirat: „Fővárosi Levéltár Főügyészségi iratok VII. 3. 114./1931. A lefolytatott vizsgálati iratokat . . . idezárva a következő vádirat kíséretében küldöm vissza: Szabadlábon levő Nádass József 1897. évi május hó 22. napján született, izraelita vallású iró foglalkozású, budapesti (VII. Király utca 49. sz.) lakost, a Btk. 172. §-ának második bekezdésébe ütköző és az 1912 évi LXIII. te. 19. §-a szerint minősülő sajtó útján elkövetett 208