AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1960. Budapest (1962)
III. Az OSZK gyűjteményeinek anyagából - Markovits Györgyi: Üldözött költészet. (Kitiltott, elkobzott, perbe fogott verseskötetek a Horthy-korszakban)
minált versek mellett ceruzával odajegyezve megtaláljuk Zolnay Béla széljegyzeteit, így például a „szeméremsértő 5 ' Uj szerelmes ének című vers mellett a következő feljegyzést találjuk: „Három utoló strófája a tiszta eszményiség szép víziója egy őrült agy képzeletében." Az ugyancsak inkriminált Fohász széljegyzete: „Nincs benne semmi erkölcstelen, ha Ady vagy Szilágyi Géza versei mellé állítjuk." „A bordélyt látom s kényszer-mámorát, a hóhért dermesztő, vörös ruhában, a nyaktilót, a gyilkost sírni lágyan és rettegek, vad utálat fon át. Iszonyú! iszonyú! szorgos fejjel járnak a nyárspolgárok, mindenük gyomor s beléd döfnek, mint csúf, farsangi árnyak, ha nem szokás szerint élsz s álmodol. Zsivaj, tömeg, tiltott szerelmi-láz, vad város-erdő, aljas áradat, a sarkokon bús pandúrhad vigyáz, hogy meg ne fojthasd, ölhesd önmagad . . . Dicsőség Istennek, dicsőség ..." (Gloria in excelsis Deo) A kúrián Vámbéry Rusztem mint védő azzal érvelt, hogy „a versek nehezen érthetőek, nem merítik ki a vádat" így néhány év után Berczelit végülis felmentették. Az 1930—1933-as gazdasági világválság súlyosan éreztette hatását a külföldi felvevőpiacoknak igen erősen kiszolgáltatott Magyarországon. Bukik a kormány, de ez csak a politikai külszín. Eladhatatlan árutömegek,nyomorgó, éhező embertömegek, forradalmasodás jellemzi a belső viszonyokat. E súlyos helyzetet érzékeny műszer módjára jelzi az irodalom, a költészet. 1932-ben a Sarló és Kalapács 2. száma hírül adja: „Pákozdy Ferencet a magyar fasiszta osztálybíróság hat hónapi fegyházra ítélte egyetlen verse miatt. Pákozdy most tölti fél évét a sopronkőhidai fegyházban. Megvonták tőle a ceruza, papír és könyv használatát, fél kosztra fogták és a zsákvarró műhelyben dolgoztatják. . . Családja borzasztó nyomorban tengődik. Börtönlakó ideje alatt másik, újabb verse miatt fogták most perbe." Pákozdy Ferenc, az illegális kommunista párt tagja, a féllegális 100% munkatársa, inkriminált versei a 100 % 1929. 3., illetve 1930. 8. számában jelentek meg (Kalapácsos emberek, Vers). (M. 7539—7589: A. VI. 11/3. 1929/1928 — a periratok száma a Párttörténeti Intézetben.) Véredet issza a föld, már hány ezer éve, s még most is uraknak gyűlik a dús tele kéve; tiéd az ocsú, a robot s üres a tenyered, béres, béres, öklöd mikor emeled? Fejed fölött csupa mázsasúlyú réteg, nyomor, elnyomás, irtó, kegyetlen évek; a tárna összemorzsol, összetipor, bányász, bányász, mikor mozdulsz, mikor? Lüktet a gép, véresre forgat, hajszol, görnyedt testedből a tőke kincset sajtol, sötét van, éj van, kell a fény, a harc, vas^as, vasas, mikor mersz és akarsz? 201
