AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1960. Budapest (1962)

III. Az OSZK gyűjteményeinek anyagából - Fazakas József: Pótlások Szabó Károly Régi Magyar Könyvtárának I—III. kötetéhez. (Második közlemény)

'Chronologie. . . 2. Aufl. Leipzig — Berlin 1912. 41. lap, 157. sz. jegyzet.) Ha e mellett az egy napnyi eltérés mellett figyelembe vesszük még a csillagászati valóságos eltéréseket és a sajtóhibákat, érthetővé válnak a XVII. századi naptáraknál általában is tapasztalható eltérések. Ezeknek az eltéréseknek a megvizsgálása céljából végignéztem 29 régi magyar naptárat a XVII. század első harmadából. 271 rendelkezésemre álló újhold-jelölést vizsgáltam meg az átnézett naptárakban, amehyekről meg kell jegyeznem, hogy részben hiányosak voltak. Vizsgálataimat összegezve megállapítottam, hogy e naptárak újholdjai — amennyiben eltértek a hivatalos újholdaktól — mindig hamarabb és soha sem később következtek be, mint amazok. Az eltolódás az esetek felében (141 esetben) 1 napnyi volt, 100 esetben 2 napnyi, 21 esetben nem volt eltérés és csupán 9 esetben volt 3 napnyi, ez is csak úgy, hogy az év valamennyi újholdja közül egy, legfeljebb 2 esetben fordult elő 3 napos eltérés. Az egy éven belüli egyes eltérések továbbá szintén különbözőek voltak, sőt olyan esetet nem is találtam, amikor mind a 12 vagy 13 újhold egyforma eltérést mutatott volna. Ezeknek a vizsgálatoknak az alapján végül is megállapítottam, hogy az eltérések átlag 1—2 naposaknak tekinthetők és hogy az asztronómiai újholdak nem szoktak késni a konvencionális hivatalos xijholdakhoz képest. Töredékükben új hold- jelölés csak egy látható ugyan, a júliusi, de a többi holdfázisból (első negyed, holdtölte és utolsó negyed) kikövetkeztethető még kettő, az augusztusi és a szeptemberi. IIa most már ezt a három újholdat összevetjük az 1618. és az 1629. év újholdjaival, akkor az 1618. évnél 3—3, az 1629. évnél pedig 2—2 napnyi eltérést találunk, amiből a fentiek alapján azt a következtetést vonhatjuk le, hogy töredékünk aligha szólhat 1618-ra, viszont minden valószínűség szerint 1629. évi naptár részét képezi. További bizonyítékok után kutatva összevetettem töredékünk 7 holdfázisát két 1629. évi és egy 1618. évi naptár holdfázisaival. Az 1618. évi naptár viszonylatában 6 összehasonlítási lehetőség közül három esetben 2 napnyi, egy esetben 3 és két esetben 1 napnyi eltérést találtam, a két 1629. évi naptár viszonylatában viszont a 7 összehasonlítási lehetőség teljes egyezést mutatott a holdfázisok napjait illetőleg. Összevetéseimnél a kassai 1618. évi (RMK I. 481.), a pápai 1629. évi (RMK I. 585.), valamint a lőcsei 1629. évi (Magyar Könyvszemle 1929. 215. 1.) naptárt használtam. Az egybevetéseknél figyelembe vettem még a holdfázisok óráját, illetőleg a lőcsei naptárnál — ahol a percek is fel vannak tüntetve — a percét is. Vizsgálataim során megállapítottam, hogy töredékünk 2—2 esetben órára is egyezik a két 1629. évi naptárral, és legfeljebb csak 1 — 1 órával marad el azoktól vagy előzi meg őket. A két 1629-es naptár viszont egymástól is eltér, ami teljesen érthető, hiszen különböző csillagászoknak esetleg különböző délkörökre alapított számításait tükrözi. Ez az eltérés 0—2y

2 óra, között ingadozik, két kivételtől eltekintve (25—25 óra), ahol a naptárszerkesztő nyilván egy-egy nappal eltévesztette a bejelölést, tehát ahol valószínűleg csak 1 — 1 órányi volt a számításbeli eltérés. Mivelhogy törekedünk naptári adatai ilyen nagy mórtékben egyeznek a két 1629. évi naptár megfelelő adataival, eldöntöttnek tekinthetjük, hogy az csak 1629-re szóló kalendárium töredéke lehet. A bevezetőben említett debreceni címerrel már utaltunk a nyomtatvány előállítási helyére. Ezt a címert ábrázoló fametszetet egyébként már a XVI. században is használta a debreceni nyomda, először ,,Az két Sámuel könyveinek... fordítása" c, 1565-ben megjelent nyomtatvány címlapján (RMK I. 55.). Töredékünk különben nyomdai kiállítása tekintetében egyébként is Debrecenre vall, amennyiben alakja, beosztása, betűtípusai és naptári jelei úgyszólván mindenben megegyeznek az 1630. évre szóló debreceni naptáréival. Kalendáriumunk tehát Debrecenben készült, minden bizonnyal az 1628. év vége felé, Rheda Péter nyomdász működése idején. .(Jelzete: RMK I. 578a.) 176