AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1960. Budapest (1962)

III. Az OSZK gyűjteményeinek anyagából - Fazakas József: Pótlások Szabó Károly Régi Magyar Könyvtárának I—III. kötetéhez. (Második közlemény)

Pótlások Szabó Károly Régi Magyar Könyvtárának I—

III, kötetéhez AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁRBAN LEVŐ, BIBLIOGRÁFIAILAG MÉG LE NEM ÍRT RÉGI MAGYAR NYOMTATVÁNYOK MÁSODIK KÖZLEMÉNY FAZAKAS JÓZSEF 23. [NAGYSZOMBAT] [1599]. [Űj kalendárium magyar nyelven az 1600. esztendőre.] 8°. 8 levélnyi töredék, címlapja is hiányzik. Knauz Nándor könyvtárából származik, és amint az 1870-ből való kézírásos bejegyzés tanúsítja, Pécsi Lukácsnak ,,Az test környül való hét irgalmasságnak cselekedetiről" c, Nagyszombatban, 1598ban megjelent műve egy példányának egykorú kötéstáblájáról fejtették le. A naptár nyomtatási helyének és idejének meghatározásához a felbukkanás körülményei már némi kiindulópontot nyújtanak. Ha összevetjük töredékünket az 1598 táján vagy attól nem messze eső években megjelent és máig is fennmaradt néhány nagyszombati naptárral, megállapíthatjuk, hogy töredékünk ugyancsak a nagyszombati nyomdában készült. A benne levő képes hónapábrázolások, a körzetekből és egyszerű lécekből alkotott keretezés, a naptári jelek és a betűtípusok megtalálhatók a nagyszombati kalendáriumokban. Különösen szembetűnő az egyezés, ha az 1599-re szóló naptárral hasonlítjuk össze a mienket. A nyomdai kiállítás egyezésén kívül még azt is megállapíthatjuk, hogy az egyes szentek ünnepei és a vasárnapi evangéliumok szövegei is majdnem teljesen azonos fogalmazásban és helyesírással vannak közölve a két naptárban. A tulajdonképpeni naptári rész — amelyen túl különben töredékünk nem is terjed — és valószínűleg a hiányzó címlap is, az általunk közelebbről ismert négy korabeli (vagyis az 1579., 1584., 1599. és 1603. évre szóló) nagyszombati naptárhoz hasonlóan fekete-vörös nyomással készült. Ami a naptár évét illeti, a húsvét pontosan kikövetkeztethető időpontja (ápr. 2.) alapján megállapítható, hogy az vagy 1589, vagy pedig 1600 lehet. A naptárilag lehetséges korábbi évekről (1553 és 1564) már csak azért sem lehet szó, mert a nagyszombati nyomdát jóval ezek után, 1577-ben alapították. Későbbi évekre (1673 stb.) pedig már csak a nyomdai kiállítás miatt sem gondolhatunk, nem. is beszélve arról, hogy a kötés, amelyből töredékünket kiszedték, a jelzett megállapítás szerint 1598 táján készülhetett. A két figyelembe vehető óv közül viszont a helyes évre a holdváltozások naptári helye alapján lehet következtetni. Töredékünkben négy újholdjelölés található. Ha összevetjük ezeket az 1589. évi Gergely-naptár újholdjaival, akkor azt találjuk, hogy töredékünk újholdjai három esetben 4 nappal, egy esetben pedig 3 nappal korábbi csillagászati képet mutatnak, mint amazok. Már pedig a naptárreform után készült magyarországi naptárak beható vizsgálata alapján — amelyről a 24. tétel alatt leírt kalendárium meghatározása során részletesebben is szólani fogunk — megállapíthatjuk, hogy a Gergely-naptár konvencionális újholdjai és az egyes délkörökre kiszámított asztronómiai líjholdak között csak 1—2 nap különbség szokott lenni, nem pedig 3—4 nap. Naptárunk tehát nem szólhat az 1589. évre. Az 174