AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1960. Budapest (1962)

II. A könyvtári munka módszertani kérdéseiről - Besenyeiné Bálint Eszter: A Szovjetunió könyvtáros képzésének néhány kérdése

A Szovjetunió könyvtárosképzésének néhány kérdése BESENYEINÉ BÁLINT ESZTER A Szovjetunióban 1959-ben megjelent, a könyvtárüggyel foglalkozó párthatározat

1 közzététele óta még az addiginál is nagyobb súlyt helyeznek a könyvtárosképzésre. A párthatározat többek között előírja, hogy fokozni kell a könyvállomány forgási sebességét és meg kell oldani 2—3 éven belül minden lakott hely, minden család könyvellátását. E feladat és a többi hatalmas feladat megoldásához nyilvánvaló, hogy jóval több és képzettebb könyvtárosra van szükség. Összefoglaló képet a Szovjetunió könyvtárosképzéséről csak az 1953-ban kintjárt küldöttség jelentéséből kaphatunk, a többi nálunk megtalálható irodalom mind a képzés vagy továbbképzés egy-egy részletével foglalkozik csupán. Tudomásunk szerint azonban a könyvtárosképzés rendszere lényegében 1953 óta nem változott meg. A falusi könyvtárosok képzésére a területi könyvtárak szerveznek 1—2 hónapos tanfolyamokat. Ezenkívül tudunk egyéves, illetve hathónapos könyvtárossegédképzésről, az előbbi a területi könyvtárakban a járási könyvtárak számára, az utóbbi a járási könyvtárakban a falusi könyvtárak számára képez könyvtárosokat. A könyvtárostechnikumokba a hétosztályos iskola elvégzése után veszik fel a hallgatókat, a tanulmányi idő három óv a nappali és az esti tagozaton, a levelező tagozaton itt is mint minden más oktatási formában egy évvel tovább kell tanulni. — A 10 osztályt végzett hallgatókat fele tanulmányi idő alatt képezik ki. Felsőfokú könyvtárosképzés folyik a főiskolákon, valamint több egyetem és pedagógiai főiskola könyvtáros szakán. A felsőfokú tanintézményekben a tanulmányi idő 1959-től kezdve 5 év, addig 4 év volt. A könyvtárosképzés egyik fajtája a más szakon felsőfokú végzettséggel rendelkező könyvtárosok tanfolyamon való átképzése, ezt az oktatási formát a legnagyobb tudományos könyvtárak maguk szervezik és bonyolítják le. Van ilyen tanfolyam a moszkvai Lenin Könyvtárban, a leningrádi Szaltükov-Scsedrin Könyvtárban, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának Könyvtárában stb. Ezek a tanfolyamok nem egységesek, mert mindegyik könyvtár arra törekszik, hogy a saját céljainak legjobban megfelelő könyvtárosokat képezzen äz egyéves tanfolyam ideje alatt. Mindezekben a képzésformákban közös, hogy tananyaguk három részre oszlik: 1. ideológiai-politikai ismeretek; 2. irodalomismeret; 3. szakmai ismeretek; a könyvtárostechnikumokban ezenkívül még az általános műveltséghez szükséges egyéb ismereteket is előadnak. 151