AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1960. Budapest (1962)

II. A könyvtári munka módszertani kérdéseiről - Kókay György: Könyvtárhasználati vizsgálatok az Országos Széchényi Könyvtár Hírlaptárában

Érdekes a Hírlap tár olvasóinak foglalkozás szerinti elemzése is. Az OSzK olvasóiról hivatalosan csak nagyon általános foglalkozási statisztikát készít, mindössze három kategóriába sorolja őket (1. tudományos kutató, 2. egyetemi, főiskolai hallgató, 3. egyéb). E kategóriák annyira tágak, hogy nem túl sokat mondanak egy olyan jelenségről, amely az olvasók elemzése szempontjából alapvetően fontos lenne. Jó lenne a könyvtárak részére egységes foglalkozási kategóriákat alkotni, mert különben az összehasonlítás is nagyon bonyolult: majdnem minden könyvtár másképp csoportosítja olvasóit. A rendelkezésünkre álló adatok azonban így is mondanak valamit a Hírlaptár olvasóinak az összetételéről: 1958 1959 1960 7 209 ( 30%) 7 343 (30%) 7 410 (22%) 5 198 (21%) 5 040 (20%) 5 668 (30%) 11985 (49%) 12 540 (50%) 12 072 (48%) 24 392(100%) 24 923(100%) 25 150 (100%) A legszembetűnőbb először is az a jelenség, hogy az olvasók három kategória szerinti eloszlása az utolsó három évben nagyjából egyforma volt. A legtöbben a 3., un. „egyéb" olvasói kategóriából (a gyakran — és mint később rá szeretnénk mutatni — nem egészen szerencsésen „közművelődésiének nevezett olvasói kategóriából) látogatták a Hírlaptár olvasótermét; az olvasók fele közülük került ki. A második helyen a tudományos kutatók állnak, kb. 30%-os arányszámmal, az egyetemisták, főiskolások, illetve tanulók 20%-ban voltak képviselve. Érdemes ezzel kapcsolatban is összehasonlítást végezni az OSzK könyvolvasótermeinek olvasói statisztikájával. Ott 1960-ban így oszlottak meg foglalkozási főkategóriák szerint az olvasók: Könyvolvasók: Hírlapolvasók: 1: 6 685 (14%) 7 410 (30%) 2: 23 778 (49%) 5 668 (22%) 3: 18 195(37%) 12 072(48%) Szembeötlő, hogy a Hírlaptárban a „közművelődési" kategória a legmagasabb: csaknem felét teszi ki az olvasóknak, míg a könyveknél csak 37%-ot; és hogy a kutatók aránya több, mint kétszerese a könyvolvasók százalékának (30%, a könyveknél: 14%), sőt számuk a valóságban is nagyobb (7410—6685). A hírlaptári olvasóteremben viszont lényegesen kisebb az egyetemisták és főiskolások aránya (22% — 49%). A Hírlaptár olvasóinak zöme tehát a 3., „egyéb" kategóriából kerül ki. Olvasóink további elemzését itt kellene folytatnunk, de nehézséget jelent, hogy a könyvtár statisztikai rendszere nem bontja tovább e kategóriát. Pedig, hogy e kategória mennyire nem egységes, és hogy mennyire nem fedi a valóságot e csoport nagy részével kapcsolatban a „közművelődési-olvasó" elnevezés, arra nézve szolgáljon bizonyságul az a szúrópróba-szerű vizsgálat, amelyet e kategórián belül a Hírlap tár olvasótermében végeztünk. Az alábbiakban részletezzük, hogy egy tetszés szerint kiválasztott napon, 1961. július 19-én pl. e kategóriába tartozók milyen foglalkozási ágakból kerültek ki, feltüntetve az általuk használt hírlapok és folyóiratok címeit és évfolyamait. E napi statisztika 132