AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1960. Budapest (1962)

II. A könyvtári munka módszertani kérdéseiről - Orosz Gábor: Kétsoros jelmezőjű adattároló lapok alárendeléses jelkulcsrendszereinek elmélete

(c moly -f- 1 sekély bejelölés) 3. láblázat c = 2 c = 3 f =4 / 4* j 5* | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 6* 7* | 8 | 9 10 8* | 9* | 10 ( U \ Generikus jelzetek 6 10 15 21 28 36 45 20 35 56 84 120 70 126 210 Egy csoport n _ ß specifikus jelzetei r

2 3 4 5 6 7 8 3 4 5 6 7 4 5 6 Specifikus / n jelzetek (n — c) összmenyisége V c 12 18 30 60 105 168 252 360 60 140 280 504 840 280 630 1260 Teljes í n jelzet- (n — c -(- 1) kapacitás \ c 12 18 40 75126 1 196288 405 80 175 336 588 960 350,756 1 1470 A táblázat csillaggal jelölt hasábjaiban található adatok egyúttal a vonatkozó jelmezőterjedelem maximális kapacitású jelkulcsrendszerének adatai is. A minimális jelmező térj edelemre vonatkozókat jelen esetben is igazolják a táblázat adatai. Tekintsük az n = 5 és c — 3 alapadatokkal bíró rendszert. Ebben a generikus jelzetek számossága 10, egy csoport specifikus jelzeteié 2, a specifikus jelzetek összmennyisége 20, a teljes jelzetkapacitás 30. Ha ezeket az adatokat a táblázat eV 3, azaz c = 2 zónájának n = 5 oszlopában levő adatokkal összevetjük, szemléletesen igazolódik, hogy n = 5 esetén két mély horony alkalmazásával jobb eredményt érünk el, mint hárommal. Tehát három mély horony gazdaságos alkalmazásához legalább n — 6 terjedelmű jelmező szükséges. 3.2 A generikus jelzetek mennyiségének emelése kapcsán is felmerül a maximalitás kérdése. Meg kell határozni milyen feltételek mellett állítható elő egy adott jelmezőterjedelmehez a lehető legtöbb generikus jelzet. A probléma itt is oda megy vissza, hogy a generikus jelzeteknek, mint a teljes jelmezőterjedelemből képezett ismétlés nélküli kombinációknak száma mikor éri el a csúcspontot. Az kifejezés maximális értéke attól függ, hogy n páros vagy páratlan szám. Éspedig ha n páratlan szám, azaz n — 2c + 1 118