AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1960. Budapest (1962)

II. A könyvtári munka módszertani kérdéseiről - Orosz Gábor: Kétsoros jelmezőjű adattároló lapok alárendeléses jelkulcsrendszereinek elmélete

Valamennyi csoportban összesen ..•'••••", n — 1 n b specifikus jelzet van. A rendszer teljes jelzetkapacitása pedig n — 1 n -f- n o A minimális jelmező terjedelem »=26+1. Éspedig azért, mert ha n — 26 jelmezőterjedelmet veszünk, akkor n — 1 = 2b — I lesz; s a specifikus jelzetek számosságára ezt kapjuk: 26 — r Azonban 26— 1 6 26— 1 b-l)' Azaz a rendszer specifikus jelzetkapacitása (összakapacitása is) akkora, mintha eggyel kevesebb sekély hornyot alkalmaznánk a specifikus komponens képzéséhez. Tehát 26 -f- I-nél kisebb jelmezőterjedelem esetén 6 horonnyal való leképezés, nem gazdaságos. A szelektáló tűk száma: generikus jelzeteknél 1 (belső sorban) specifikus jelzeteknél 1 (belső s.) -f- 6 (külső s.) A 2. táblázatban az n = 5, ... 10 jelmezőhöz 6=2, n = 7, ... 10 jelmezőhöz 6=3, n = 9, 10 jelmezőhöz 6=4 esetén szerkesztett rendszerek adatai találhatók. A 2. függelékben pedig az. n = 5, 6, 7 jelmezőhöz 6 = 2-vel alkotott rendszerek teljes jelzetállományát közöljük. A 2. táblázat adatain jól megfigyelhető a minimális jelmező terjedelemmel kapcsolatosan tett fentebbi elméleti megállapításunk érvénye. Ha pl. 6=3esetén n = 6-ot veszünk, akkor egy csoport specifikus jelzeteinek száma 10, a specifikus jelzetek összmennyisége 60, a teljes jelzetkapacitás pedig 66 lesz. De ugyanezeket az adatokat találjuk a táblázat 6=2 zónájának n = 6 oszlopában. Tehát 6=3 esetén a jelmezőt legalább 7 oszlopból állónak kell venni, hogy a b = 2-vel képezett rendszerhez képest a jelzetek számának emelkedését érjük el. Hasonló jelenség figyelhető meg 6 = 4 esetén azw=8 terjedelmű jelmezőnél. A jelzetkapacitás ugyanakkora lesz, mintha b = 3-at alkalmazunk. Kapacitásnövekedés csak n = 9-nél kezdődik. 114