AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1960. Budapest (1962)
II. A könyvtári munka módszertani kérdéseiről - Tombor Tibor: A nagykönyvtárak építésének új útjai
58. Witteck, A.: Some noteworthy. = The Parthenon. 1951. XXV. 90—96. p.; 127—132. p. — E korszak legjellegzetesebb épületei a stockholmi Városi Könyvtár, a manchesteri City Library, a berni Nemzeti Könyvtár, a moszkvai Állami Lenin Könyvtár, a cambridgei Egyetemi Könyvtár stb. 59. Svéd könyvtárak építészete és felszerelése, id. tanulmány 161—184. p. A svéd könyvtárépítkezésekre vonatkozóan 1. még az alábbi forrásokat: Kaién, I.: Östersunds nya bibliotek. = Biblioteksbladet. 1958. 10. 731—735. p.; Nya bibliotekslokaler. = Biblioteksbladet. 1956. 9. 642—645. p.; Järbe, B.: Sundbybergs Stadsbibliotek i nya lokaler. = Biblioteksbladet. 1959. 5. 343—346. p.; Ström, F.: Ny byggnad för Medicinska Biblioteket i Göteborg. = Biblioteksbladet. 1959. 9. 660—664. — Svédországban 1959-ben avatták fel a göteborgi Városi és Egyetemi Könyvtárt, Boberg, Stig— Nils, Sandberg: Göteborgs Stadsbiblioteks. Göteborg, 1955. valamint a Chalmers Politechnikai Felsőiskola Könyvtárát; 1959-ben készült el a Svéd Királyi Könyvtár (Stockholm) raktárnagyobbítása, ekkor fejeződött be az upsalai Egyetemi Könyvtár átépítése. Vö: Ottervik, G.— Heintze, I.: Les bibliotheques suédoises en 1958—-1959. = Actes du Gonseil de la FI AB. 1959. 184—185. p. Értékes tájékoztatást nyújt Leyh, G.: Von schwedischen Bibliotheken. = Nachr. f. wiss. Bibi. 1950. 3. 1—5. p. c. tanulmánya is. 60. Vö: „Room to breathe" és „London pride. Holborn-fact". = The Library Association Record. 1960. 11. (British Public Library Buildings Number.) 345., 358—361. p. Ez a forrás e könyvtárt a második világháború után épített európai könyvtárak között a legsikerültebbnek minősíti. 61. „ Scandinavia was a revelation" — írja pl. Frank Gardner (Luton. = The Library Association Record. 1960. 11. 371—372. p.) 62. F. N. Pascsenko szíves írásbeli közlése az Országos Széchényi Könyvtár igazgatóságának, 1958. X. 13-án. 63. Jelentés az Országos Széchényi Könyvtár új székházának tervezése kapcsán tett külföldi tanulmányutakról. (1959. dec—1960. febr.) Bp. 1960. 5. 12. és. 27. p. 64. Journées d'étude des bibliotheques scientifiques. = Bull. Bibliotheques de France. 1961. 5. 216—221. p. 65. Liebers, G.: Baufragen bei neuen Lesesaal formen. = Zeitschr. f. Bibliothekswesen und Bibliographie. 1956. 3. 206—212. p. 66. Mevissen, W.: Büchereibau— Piiblic library building. Essen, 1958. könyvében 250—-300 lux megvilágítási erősséget jelöl meg. — Galvin, H. R.— Van Buren, M.: Le bátiment d'une petite bibliothéque publique. Paris, 1959. 150 p. (Manuels de l'UNESCO á l'usage des bibliotheques, 10.) pedig az olvasói térben nem kevesebb, mint 480—590 lux megvilágítási erősséget ír elő. Egyéb források még ennél is magasabb értékeket javasolnak. 67. Jelentés az OSZK . . . i. m. 21. p. 68. Kisebb szakkönyvtárakban vagy közművelődési könyvtárakban az olvasói térségben elhelyezett könyvtárosi munkahelyek elkerülhetetlenek. Nagyobb könyvtárakban is egyre tö ""' könyvtáros tartózkodik az olvasói térségben. A genfi ENSZ Könyvtárban csaknem i alamennyi dolgozó munkahelye ott van. (Jelentés az OSZK . . . i. m. 11. p.) 69. Lister, Hill: The library of the future. = Alabama Librariens. 1957. 8. 49—52. p. 108
