AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1959. Budapest (1961)

I. A könyvtár életéből - Gombocz István: Az Országos Széchényi Könyvtár külföldi kapcsolatai 1958-ban és 1959-ben

A forgalmat jelző legfontosabb adatok: 1958-ban 9302 kérést intéztek az osztályhoz, ezekből 7683-at, azaz 83%-ot sikerült kielégíteni. 1959ben 9147 kérésből már 8728, azaz 95% volt a tényleges megszerzések száma. Ez utóbbi arány még jelentősebbnek tűnik, ha figyelembe vesszük, hogy 1956 óta a kölcsönzések száma 60%-kai növekedett! A kölcsönzés kapcsolatai kitűnőek voltak a moszkvai Lenin- és a leningrádi Akadémiai Könyvtárral, nagy volt a forgalom Csehszlovákiával és Lengyelországgal, Angliával, Nyugat-Németországgal és a skandináv országokkal. Ez utóbbiak sok tengerentúli kiadványt is megszereztek. Hangsúlyozandó még az is, hogy a kölcsönzések teljes volumenén belül növekedett a magyar kiadványok megszerzése iránti külföldi eredetű kérések aránya. Elmaradt egyelőre a tervezett tájékoztató kiadása és akadtak még zökkenők a határidők és a devizaátutalások terén. Lényegileg azonban a könyvtárközi kölcsönzés az elmúlt két esztendőben igen sokat fejlődött, szolgálataival nagymértékben növelte az OSZK országos jellegű tevékenységének hatásosságát. Tájéko^tatós^olgálat 1958-ban és 1959-ben könyvtárunk a korábbi éveknél sokkal több tájékoztatást, bibliográfiai adat- és anyagszolgáltatást nyújtott a hozzá forduló külföldi könyvtárak, tudományos intézmények és kutatók számára. E nagy munkából mindegyik gyűjteményt őrző osztály kivette a részét. A tájékoztatások gyakran nem csupán az OSZK állományára vonatkoztak, hanem az adott kérdés országos helyzetét tükrözték, így tehát az OSZK mint központi magyar tájékoztatási szerv működött. A rendkívülien sokrétű és nagyszámú esetek sokaságából az alábbiakban a gyűjtemények sorrendjében csupán a fontosabbakat említjük meg; zárójelben feltüntetve a tájékoztatást kérő külföldi intézmény vagy személy nevét: Bibliográfiai osztály: Az angolnyelvű irodalommal foglalkozó magvat művek bibliográfiája (Moszkvai Gorkij Világirodalmi Intézet); Az OSZK eszpetantó anyaga (Nemzetközi Eszperantó Szövetség); D. H. Lawrence magyar fordításban megjelent önálló művei (A pisai egyetem angol intézete); Az osztály egyébként mindkét esztendőben erőteljesen folytatta a szocialista országokra vonatkozó könyv- és folyóiratirodalom céduláinak gyűjtését és azokat a Nemzetközi Csereszolgálaton keresztül az 1957-es varsói határozatok értelmében kiküldte. A beérkező hungarika-cédulák külön katalógusba kerültek. Sokezer cédula cserélt ilyen módon gazdát. Olvasószolgálati és tájékoztató osztály: N. K. Krups^kája művei magyar nyelven (Usinszkij Áll. Közműv. Kvt. Moszkva); M. Gorkij és a burját-mongol irodalom magyar bibliográfiája (Burját-Mongol ASZSZR Gorkij Kvt.); Mongol—magyar bibliográfia (Mongol Tud. Akad. Kvt.); Burns Magyarországon (Sydneyi Kvt.); Casanova művei magyarul (Nizzai Kvt.); J. London és W. Prescott művei magyarul (Murray College Kentucky); Sólem Aleichem művei magyarul (Szaltükov-Scsedrin Kvt.); Kazah irodalom magyarul (Áll. Kazah Kvt.); Magyarországon megjelent francia vonatkozású művek, 1953—1958 (Albert C. Párizs); Cigánybibliográfia (I. V. Szanarov, Leningrád); Mamin-Sz,ibirják magyar bibliográfiája (Szovjet Tud. Akad. Kvt.); Az I. Internacionálé és a magyar munkásmozgalom bibliográfiája (U,nesco); Koreai-magyar bibliográfia (Áll. Közp. Kvt. Phenjan); Dickens magyar bibliográfiája (Egyet. Kvt. Belgrád); Pakisztán alapítójának magyar bibliográfiája (Bibi. Int. Karachi); Az ukrán irodalom magyar bibliográfiája (Áll. Kvt. Kiev); A magyar huszárság történetének bibliográfiája (Corvina cég, New York). Hírlaptár: Dvofák magyar bibliográfiája (J. Burghauser, Prága); Cikkbibliográfia és mikrofilmmásolatok a II. világháború alatti bácskai eseményekről (M. Beljanski, Szombor, Jugoszlávia); Felvilágosítások és fotómásolatok 1919-es folyóiratcikkekről (Urr. Gy., Kassa); Tájékoztatás a Bazilika építésekor történt baleset cikkeiről (J. Pavlik, Rózsahegy, Csehszlovákia); Tájékoztatás néhány külföldi folyóiratról (M. I. Vlahov, Szófia); Tájékoztatás Olaszország részére néhány folyóiratunkról; Adatok Jókai berlini látogatásának magyarországi sajtóvisszhangjáról (Szentiványi B. Berlin). «l A Zeneműtár anyagáról a következők kaptak terjedelmesebb írásbeli felvilágosítást: J. Haydn Institut (Köln); A. Kominowsky (Drezda); W. Howard (Apeldoorn, Hollandia); R. R. Lacrie (Washington); Fondazione G. Cini (Velence); Neue Mozart Ausgabe (Augsburg); H. C. R. Landon, Österreichisches Staatsarchiv, Museen der Stadt Wien, F. W. Riedel (Bécs); K. Geiringer (Boston); O. Goldhammer (Lipcse); A. von Hoboken (Ascona); A. Buchner (Prága); British Museum (London); Nationale Forschungs- und Gedenkstätten der Klassischen Deutschen Literatur (Weimar); Magyar Kulturális intézet (Varsó); Bayrische Staatsbibliothek (München); J. J. Fuld (New York). 87