AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1959. Budapest (1961)

IV. Könyvtár- és művelődéstörténeti tanulmányok - Dezsényi Béla: Kossuth Lajos publicisztikai munkássága az emigrációban

majd Marseilleből s végül Londonból kiáltványokat intéz a magyar néphez: tudatja kiszabadulását, ígéri, hogy most már tettek következnek, felállította a láthatatlan kormányt, amely győzni fog, azzal a segítséggel, amit nyugaton fog szerezni. „A magyar nemzet szabadsága és függetlensége a világszabadság egyik nélkülözhetetlen sarkkövének van elismerve." A szabad nemzetek mellénk állnak. „Éljen a független Magyar Közvélemény."

14 A független népi közvéleményhez fordul, amikor Napokon kormánya megakadályozza, hogy Marseilleben partraszálljon és szárazföldön folytassa útját. A haladó sajtónál keres védelmet, cikke aÍLePeupk című szélsőbaloldali francia lapban jelenik meg.

15 Angliába megérkezve azonban, Southamptonban már Cobden pohárköszöntőjére mondja el első nagy beszédét, amellyel népszerűségét az angolszász világban megalapozza. A munkásság képviselőjének, a chartista Thornton Huninak meghívását elutasítja, de mikor végül a Copenhagen Fieldsen mégis beszédet mond a munkásság előtt, óriási tömeg hallgatja meg.

16 A sajtó egyhangúan ünnepelte, úgyszólván csak a Times volt következetesen ellene: az ünneplő menetben mindig ott is járt egy ember Kossuth kocsija előtt, aki a Timest ünnepélyesen elégette.

17 De a Times és néhány társa képviselték a hivatalos Angliát, amely a közvéleménynyel szemben Kossuth és a magyar függetlenség ellensége maradt.

18 Cobden hatására a be nem avatkozás elve alapján akart Kossuth Amerikában olyan szövetséget létrehozni, amely a despotikus hatalmakat is semlegességre kényszerítse a kis nemzetekkel szemben. Az amerikai pártpolitika azonban a küszöbönálló elnökválasztással volt elfoglalva és így nem sikerült eredményt elérnie. A parlamentben fogadása körül heves vita bontakozott ki, amelyben a demokrata párt egyik alvezére szenvedélyesen foglalt állást mellette: „Ne játszunk a néppel, Kossuth az ajtónk előtt áll és ha nem fogadjuk őt, a nép veszi majd kezébe az ügyet.

19 Végül azonban az Egyesült Államok elnöke csak néhány hideg szóval válaszolt hosszú beszédére. Csak a szólás-, munka- és ingatlanszerzési szabadságért küzdő free-soilerek és a két nagy párt soraiból vegyesen csoportosuló abolicionisták — a rabszolgatartás ellenségei — tartottak ki következetesen mellette.

20 Annál nagyobb szeretettel ünnepelte az amerikai nép s ennek az ünneplésnek maradandó nyomai maradtak az amerikai sajtóban és irodalomban. Amikor Ohióba érkezett, a nép küldöttségeinek vezetője e szavakkal üdvözölte: „üdvözletet hozunk Önnek, de nem a törvényhozás, vagy a közigazgatás, hanem azok mesterei, a nép részéről."

21 Az újságok és folyóiratok nem fogytak ki a Kossuthtal foglalkozó cikkekből. 110 könyvet és füzetet írtak róla, mintegy 400 könyvben foglalkoztak vele bővebben, 160 folyóiratban többezer cikkben és tanulmányban méltatták részletesen és 153 verset írtak hozzá.

22 Már megérkezésének napján a függetlenségi harcról szóló brosúrákat árulták a rikkancsok.

23 A nagy példányszámú, szenzációt kedvelő polgári sajtó ekkor kezdett terjedni Amerikában: az első feltűnő címbetűk Kossuthtal foglalkoztak; ilyen arányokban csak a rabszolgaháború mozgatta meg Amerikában újra a sajtót 10 évvel később. Amit otthon egyetlen újságban tett Kossuth, azt a fejlett nyugati technika és az iskolázottabb közvélemény ezerszeresen visszhangozta. Szónoklati és publicisztikai iskolát teremtett a messze nyugaton; ha akarta volna, világszerte híres újságíró 347