AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1959. Budapest (1961)

IV. Könyvtár- és művelődéstörténeti tanulmányok - Busa Margit: Kazinczy Ferenc munkáinak kiadástörténete. (Születésének 200.évfordulója alkalmából.)

Ugyancsak 1860-ban jelent meg Gulyás Elek sajtó alá rendezésében Guzmics Izidor és Kazinczy Ferenc közúti leve lettes 1822-tol 1831-ig. Gulyás Elek bencéstanár természetesen elhalt rendfőnökének nevét emelte ki és írta elsőnek a címben. Mikor azonban Abafi Lajos ezt a kiadványt 1873-ban újra megjelentette, megfordította a címet: 'Kazinczj Ferenc^ és Guz/nics Izidor közti levelezés 1822-tol 1831-ig. Ez a második kiadás a címszöveg kivételével pontos mása az elsőnek. Jegyzetek egyik kiadáshoz sem készültek. Zádor Gyula atyjának, Zádor Györgynek összes műveit akarta sajtó alá rendezni Zádor György emlékezete sorozatcím alatt. A több kötetre tervezett sorozat első és egyetlen, kötete a Révai Testvérek kiadásában 1886-ban jelent meg: Zádor György levelezése Kazinczy Ferenciedéi 1823—1831. címen. Semmit sem tudunk a Kazinczy Ferencz^ levelei Sípos Pálnak 1806—1816. című, 1846-ban, Lipcsében F. W. Grunov kiadónál megjelent munka kiadásának körülményeiről. A Kazinczy -levelezés teljes kiadása ennyi kisebb részlet megjelenése ellenére sem került le a napirendről. Az egész magyar társadalom nevében írta 1869-ben a Vasárnapi Űjság: „Itt az idő, hogy a nemzet, s legelsősorban az Akadémia megemlékezzék róla s határozza el műveinek egy önálló, teljes kiadását. Ezt Kazinczy szelleme, irodalmunk jövője és saját becsületérzetünk követeli." A cikk elsősorban a levelezés kiadását sürgette. Erre úgy vélte „Toldy Ferenc volna a legilletékesebb, ha ő meg nem volna annyira elfoglalva, hogy Kazinczy életét sem bírta kiadni 10 év alatt, daczára annak, hogy az Akadémia firmája alatt s előfizetési utón lőn megkezdve kiadása." Az anyagi nehézségek elhárítása után az Akadémia végre 1884-ben hozzálátott a teljes levelezés kiadásának előmunkálataihoz. A „Kazinczy-alap" gondnoka, Gyulai Pál felügyelete mellett megbízták Nagy Sándort a Nemzeti Múzeumi Könyvtár könyvtárosát, Kazinczy Ferenc levelezésének összegyűjtésével, feldolgozásával és sajtó alá rendezésével. Három évig tartó gyűjtőmunka után azonban Nagy Sándor 1886. jún. 20-án váratlanul elhunyt. A nagy megbízatást még ez év szeptemberében Váczy János vette át. Ugyanekkor — mivel Gyulai Pál számos más szerkesztői és kiadói elfoglaltsága miatt lemondott a kiadás felügyeletéről — a kéziratok feldolgozásának irányítására a „Kazinczy-alap" -bó\ „Kazinczy-Bizottság" alakult. Ennek elnöke Zichy Antal volt, tagjai Heinrich Gusztáv, Beöthy Zsolt majd helyette 1889-től Ballagi Aladár. Váczy János a bizottság jegyzőjének tisztét töltötte be. A Kazinczy-Bizottság az író kéziratait a Bajza—Schedel-féle két „osztály "-os tagolástól eltérően, három csoportba rendezte: 1. Eredeti művek. 2. Fordítások. 3. Levelezés csoportjába. Az eredeti művek gondozását Beöthy Zsoltra, a fordításokét Heinrich Gusztávra, a levelezését Váczy Jánosra bízták. Heinrich Gusztáv, Beöthy Zsolt és Ballagi Aladár azonban nem jutott hozzá Kazinczy műveinek sajtó alá rendezéséhez. Az Akadémia kiadói tervét csak Váczy János valósította meg. Váczy

10 közel harminc évig dolgozott Kazinczy levelezésének huszonegy vaskos kötetben közzétett tudományos, kritikai kiadásán. Már kora ifjúságától fogva élvezte a Magyar Tudományos Akadémia bizalmát 1886ban, amikor az Akadémia a Kazinczy levelezés összegyűjtésével, tudományos 22* 339