AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1959. Budapest (1961)

IV. Könyvtár- és művelődéstörténeti tanulmányok - Busa Margit: Kazinczy Ferenc munkáinak kiadástörténete. (Születésének 200.évfordulója alkalmából.)

nem csupán módszertani tévedés volt, hanem egyszersmind pénzügyi megfontolásokból eredő kényszermegoldás is. Kitűnik ez onnan, hogy a sajtó alá került első leveleskötet amely a Kis Jánoshoz intézett Ka^ine^j-lev eleket tartalmazza, Kis Lajosnak, Kis János fiának anyagi támogatásával látott napvilágot. Baj^a és Schede! a kötet „Élőbeszédjében köszönetet is mondtak nagylelkűségéért. A kötet ajánlása is Kis Lajosnak szól „a' nemzeti nyelv és irodalom zaj nélkül de buzgó pártolójának." Úgy látszik azonban a levelezés kötet még így sem hozta meg az Akadémiának ráfordított költségeit, mert különben az Akadémia aligha engedte volna át a következő leveleskötet kiadásának jogát Kilián Györgynek. Hiszen elhatározott szándéka volt a levelek kiadásának folytatása: „Ha az irodalom' baráti kedvezőleg fogadandják Kazinczy Ferencz' leveleit, nem fogunk késni a' harmadik kötetet is mellybe a' D. Szentgyörgyi Józsefhez írottak vannak szánva, sajtó alá bocsátani." A Kilián-féle, 1845ben megjelent kötet előszavában Ba/'^a és Sebedéi már a kiadvány megjelenésének sikerétől tették függővé a többi Ka^ine^y-mű kiadását: „Ha a' jelen kötet' fogadtatása derék kiadónkat csak némileg fedezendi, módunk lesz egy újabb kötetben a' közönséget a' legérdekesbbel megörvendeztetni, mit a' literaturának a' nemben nyújthatni." A jelek szerint azonban Kilián kísérlete sem hozta meg az üzleti sikert, mert további kötetek kiadására ez a kiadó sem vállalkozott. Mindössze az történt, hogy az utóbbi kiadvány 1857-ben utánnyomásban újra megjelent. Kilián azonban a címlapon vastag betűkkel felhívta olvasói figyelmét arra, hogy itt Olcsó Kiadás-ról van szó. A Kilián-íéle 1845. évi leveleskötetben, amely S^entgyörgyi Józsefhez, ifj. Szilágyi Sámuelhez, Csokonai Mihályhoz és Eresei Dánielhez írt Kazinczy leveleket tartalmaz, az ajánlás „Péczely Józsefnek, József fiának, .. .a hazai tudományosság szerencsés emelőjének" szól. Feltételezhető, hogy ez alkalommal csakúgy, mint előbb Kis Lajos, Péczely fia járult hozzá a kiadás költségeihez. Ennek a kötetnek levelesanyagát is, mint a Kis Jánoshoz írottakat, a címzettek hagyatékából szerezték meg a szerkesztők, s az átengedésért az előszóban mondtak köszönetet: „A' mit itt adunk, a' Csokonai írásai közt talált eredetiekről van véve, 's érettök Gaal László tbiró ur ritka előzékenységének vagyunk lekötelezve. Az ifj. Szilágyihoz és Ereseihez írottak Eresei vejének Sárváry Jakab urnák, Pál fiának, köszönjük. A' Szentgyörgyihez intézetteket, mik a' kötet legnagyobb részét teszik, a' miket egyenesen a' levélvevő veje Péczely József barátunk szívességéből adunk, és szinte az eredetiekből." A leveleskötetek csak a Kazinczy által írott leveleket tartalmazzák, a címzettek válaszait nem. A kiadók, talán a terjedelem miatt nem adták a teljes levelezést, hiszen abban sem voltak biztosak, hogy leveleket, mint különleges írásformát szívesen olvas-e a nagyközönség. Nem tudták, hogy vajon a Kazinczy-lev elek magánjellegű közlései megnyerik-e az olvasók tetszését. Ezért írták az első kötet előszavába: „Lesznek, kik sok aprólékosság, különösen a' levélíró és Családja egészségi 's házi állapotjait illetők mellőzését fogják óhajtani." Bájtba és Sebedéi nem készítettek szövegmagyarázó jegyzeteket a leveleskötethez, de a sajtó alá rendezés és szövegközlés módjáról beszámoltak. 22 Évkönyv 337