AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1959. Budapest (1961)
IV. Könyvtár- és művelődéstörténeti tanulmányok - Busa Margit: Kazinczy Ferenc munkáinak kiadástörténete. (Születésének 200.évfordulója alkalmából.)
a várta (a katona sétálója), Kufstein vára, a köralakú folyosóval és cellák rajzával, végül Munkács vár folyosója a cellákkal. Ez az utóbbi közlés, mint a két első kiadás folytatása, teljessé teszi a Fogságom naplójának a szövegét. A napló teljes kéziratát könyvalakban először Als^eghy Zsolt rendezte sajtó alá, Kazinczy halálának százados évfordulójára, 1931-ben. Ez a szöveg Toldy Ferenc az Akadémia könyvtárában őrzött másolatának kiadása. A kéziratos kötetben Toldytól a következő feljegyzés található: „Leirám Pesten, September 17-kén 1831 délben végezve az utolsó sorokat, Kazinczy saját kéziratából, mellyet még 1828 d észt. tett le nálam, azt nyilatkoztatván, hogy tartsam meg, s ha az ő halála után úgy találom, hogy gyermekei ezen irományt meg tudják becsülni, adjam azoknak által." A napló idegen nyelvű részeinek magyar fordítását Alszeghy a szövegközlés után, a jegyzetekben adja. A Fogságom naplójának következő kiadása, Geréb László munkája. Ez 1948-ban, az Új Könyvtár 15. köteteként látott napvilágot. A szövegközlés előtt Geréb „A könyv szövege és anyaga" címmel a használt kéziratról is tudósít: „Mostani kiadásunk alapja Kazinczy kéziratának egy közel egykorú másolata, mely nemrégen Bihar megyében került elő. .. Kertész Dániel volt szíves felhasználásra átengedni." Ez az egyetlen olyan kiadás, mely tartalmazza Kazinczynak Szirmay Antal munkájához 7 1811-ben írt kiegészítéseit: Jegy%é se k a magyar jakubinusok története históriájához- Gyarapodása a kötetnek az is, hogy Geréb közli a Pályám emlékezetének „Harmadik könyv"éből a Kazjnczj fogságára vonatkozó szövegrészeket, kurzív szedéssel különbözteti meg ezeket az alapszövegtől. A rajzok helyett a szöveg között csak leírásukat kapjuk a megfelelő helyen, zárójelben, de a kötet végén megtaláljuk az eredeti rajzokról készült fotókópiákat. Az idegen szövegek fordítását és a jegyzeteket Geréb a lap alján helyezte el. A teljes napló harmadik kiadását Tolnai Gábor rendezte sajtó alá 1951ben. Ez a szöveg a Tolay-féle másolat újra-kiadása, melyet Alszeghy is használt. A szövegközlést Tolnai Gábor bevezető tanulmánya előzi meg. A kötet végén a sajtó alá rendező a kiadásra vonatkozó tudnivalókat jegyezte fel. Az idegen nyelvű szövegeket zárójelben követi a magyar fordítás. A Fogságom naplójának autográf kéziratát ma nem ismerjük. Tudjuk, hogy 1869-ben még megvolt. Ekkor a Vasárnapi Újság a 7. számban, A Martinovics-pöt 1795-ben című cikk -á-r- betűjelek alá rejtőzött írója feljegyezte, hogy Milesz Béla tiszafüredi ref. tanító kezében volt, aki „az egész kéziratot az eredetiből másolta le, a benne foglaltató rajzokkal együtt". A nyomtatásban megjelent szövegek összevetése hozzávetőlegesen eldöntené, hogy hány szövegváltozatot kell nyilvántartanunk. Kazinczy levelezése Kazinczy levelezésének kiadására az első kísérlet — láttuk — az akadémiai kiadás keretében történt. Ba/za és Sebedéi úgy kezdték meg a levelezés közzétételét, hogy Kazinczynak egy-egy személyhez írt leveleit választották egy-egy kötet anyagául. Ügy látszik, azonban, hogy ez az eljárás 336
