AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1959. Budapest (1961)

IV. Könyvtár- és művelődéstörténeti tanulmányok - Busa Margit: Kazinczy Ferenc munkáinak kiadástörténete. (Születésének 200.évfordulója alkalmából.)

hogy a cenzúra miatt sok mindent nem írhatott meg őszintén, részletesen. Talán a cenzúra törlései miatt határozta el fogságának teljes, külön kötetben való leírását. Jól tudta, hogy fogságának története egyhamar nem láthat nyomdafestéket, a legkényesebb vonatkozásokról, a Martinovics összeesküvésről és pörről ebben a munkában sem mert írni, ahogy önéletrajzában sem. Még kéziratban sem akart olyan művet tartani otthonában, ami miatt kellemetlenségei lehettek volna. Érthető, hogy ^Fogságom naplója Ka^inc^y életében nem jelenhetett meg, sőt jódarabig halála után sem. Először a szabadságharc idején kínálkozott alkalom a kiadásra. A lehetőséget 1848-ban Pásztor Dániel ragadta meg s a Vahot Imre által szerkesztett Országgyűlési emlék-ben (63 —87. 1.) közzétette az idáig alig ismert művet Ka^inc^y Ferenc fogsága naplója (Egy hiteles adat a Martinovicsi pör részleteibe^.) címmel. A szövegközlést Pásztor „Előzmény" című bevezető sorai nyitják meg: „A sötét idők napjai lejártak, s a szabadság fiai háládatos kezekkel törlik le a múltak tükréről a vak önkény s igazságtalanság koromlehelletét." Ez után következik a szöveg az „eredeti ortográfia szerint". Hogy a meglevő kéziratos változatok közül Pásztor Dániel melyiket használta, nem derül ki. A kiadás szövege Ka%inc%y budai fogságáig tart, 1794. dec. 14—1795. aug. 20-ig. A szöveg között Ka%inc%y öt rajzáról készült másolat van: a budai ferencesek templomáról és udvaráról három alaprajz, a gárdaépület alaprajza és a budai vár dombja a vésztőhellyel. Húsz év múlva, 1869-ben a Fogságom naplójának ez a szövegrésze a budai fogságig, név nélkül, folytatásos cikkekben újra megjelent a Vasárnapi Üjságban a 6—12. számban. Az újság szerkesztője, Nagy Miklós lapalján, csillag alatt a következőket írja: „Kazinczy Ferencznek 1794—5. évi budai fogságában vezetett naplóját Milesz Béla tiszafüredi ref. lelkész úr szíves közlése szerint adjuk, ki azt Kazinczy Gábor bánfalvi könyvtárából, az ott lévő eredeti kéziratból hiven másolta le." Itt téved a szerkesztő, — tudjuk, hogy Ka%inc%y nem a börtönben írta fogsága naplóját, hanem 1828ban. Az újságban megjelent második kiadásnak szövege tartalomban azonos az elsővel, de fogalmazásban többhelyen eltér attól. A szövegbe itt jóval több Ka%inc%j'-rajz ékelődik: az alsóregmeci ház alaprajza, a ferencesek templomának, kertjének és rendházának alaprajza, Ka^inc^j zárkájának rajza, a refektorium asztallal, a vérhely Budán, a vár dombja a vesztőhellyel, a folyosó rajza a cellákkal, bejelölve Ka%inc%yé és Verseghyé, végül a gárdaépület felső sora. Néhány évvel később, 1873-ban a Vasárnapi Űjság folytatta Ka^inc^y Ferenc^ fogsági naplojá-t. Ez a „második fogás" folytatásos cikk a 35—47. számig. A szövegközlést ismeretlen sajtó alá rendező sorai előzik meg: „A napló ama közleménnyel, mely az elítéltetésig terjedt, a budai fogságig nincs befejezve; s most alkalmunk van annak második fogását is, az eredetiből vett másolat után közölni. E második részt az teszi különösen fontossá, hogy még eddig sehol sem jelent meg s mi közöljük most legelőször. Ez az oka, hogy kisebb érdekű részleteit sem hagytuk el; oly időkből s oly ember emlékirataiban semmi, a legmellékesebb részlet sem lehet érdektelen." A szöveg között Ka^inc^j rajzai közül a következőket találjuk: a brünni Vár udvara, az obroviczi fenyítő-ház udvara körben a cellákkal. Ugyanitt 335