AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1959. Budapest (1961)

IV. Könyvtár- és művelődéstörténeti tanulmányok - Kostyál István: Kármán József levele gróf Festetics Györgyhöz az Urániáról

Nem óhajtjuk a levél stílusát, megrendítő hangulatát, lelkes ügybuzgalmát, gazdag tartalmát sorról sorra elemezni, csupán ismételten hivatkozunk Gálos Rezső fent idézett véleményére, mely szerint csak udvariasságból szerepel első helyen, az aláírásban, Pajor neve. A levél nemcsak Kármán József fogalmazása, amiről árulkodik elszólása is: „Prókátorok vagyunk" — hiszen ő nagyon is jól tudja, hogy Pajor Gáspár szigorló orvos,

18 — hanem sajátkezű írása is. (A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában levő kézírásaival történt összehasonlítás alapján állíthatjuk ezt.) Döntő bizonyíték ez a levél arra is, hogy Kármán mindenképpen teljessé óhajtotta tenni az Uránia első évfolyamát. Igaza van tehát Tolnai Vilmosnak, aki Kármán halálával indokolja az Uránia megszűnését

10 és ez is közvetett bizonyítékul szolgál arra, hogy a valóságos szerkesztő Kármán József volt. A levelet halála előtt hatvanhat nappal írta és ekkor már erősen hatalmába keríthette, a Toldj Ferenc által említett „életemésztő betegség".

20 Levelének ezek a szavai; „Mint a' Beteg, a'ki meghitt Orvosától hallotta Halálának Bizonyosságát", erőszakolt belemagyarázás nélkül is sejtetni engedik, hogy Kármán közelinek érezte végét. Szükséges még említést tenni arról, hogy vajon jelentős volt-e az a támogatás, amit Festetics nyújtott, hogy nem csupán az előkelő főúrnak kijáró bók nyilvánult-e meg az Uránia bevezetésében és az idézett levél szavaiban? A Bevezetés írásakor — mindenjel arra mutat — valóban nem tudták, hogy ki a segítséget nyújtó hazafi, a levelet pedig már Festetics Györgynek küldték. Nagjiváthy János Sopronban S%ies% Klára könyvnyomtatóval a következő megállapodást köti: „Végre a' Boldog Zala Vármegyét

21 censuráltattam, és ki nyomása eránt igy alkudtam. 1.) A' munka lessz két árkus. 2.) Az első 500 árkus 8 fval, teszen ft 16 3.) A második 500 árkus 5 fval 10 Summa 26 A papiros grossoctav, és az exemplar 1000 Sopron 23. Julii 1795. N. Dir."

22 Száz forintból tehát, durván számolva, 16—18 ívet lehetett kinyomtatni 500 példányban. Az Urániát 20 ívre tervezték, majd 14 ívre csökkentették.

23 Nem valószínű — figyelembe véve az előfizetők csekély számát

24 —, hogy több, mint 500 példányban nyomatták volna, így pedig Festetics adománya körülbelül az első kötet nyomdaköltségét fedezte. Festetics, miután a levéllel együtt megkapta az Uránia köteteit, a következő határozattal zárta le a közel egy éven át napirenden tartott ügyet: „Ezen könyveknek példázatait a' Bibliothekába helheztetm parantsolta a' Méltóságos Gróf,"

25 ahol azóta is megvannak.

26 Úgy véljük, hogy Kármán József itt közölt levele méltán csatlakozik az erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaságnak és Aranka Györgynek írott levelekhez. Tehát ez a harmadik levél, mely immár vitathatatlanná teszi Gálos Rezső véleményét, annál is inkább, mert e% a levél eredetiben van meg, Gálos pedig kénytelen volt csak másolatban meglevő levelekre alapozni feltevését. Ezek után nem lehet többé kétséges, hogy az Uránia szerkesztője Kármán József volt. Az sem látszik kétségesnek, hogy Festetics György 319