AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1959. Budapest (1961)

IV. Könyvtár- és művelődéstörténeti tanulmányok - Kostyál István: Kármán József levele gróf Festetics Györgyhöz az Urániáról

levelek hirdetik, minden órán el készül. Nagyságod méltóztatott parantsolni, hogy az első darabot szerezzem itt meg, és küldjem le. Az másként meg nem eshetik, ha tsak az egész esztendőre nem praenumeráltatik reá, mert tsak az Előfizetőknek fog járni. Ha parantsolja Nagyságod, ez iránt azonnal lehet rendelést tenni, de azonkívül is, mint elősegítő Jótevőjének tartozik a' Társaság Nagyságodnak meg küldeni maga munkáját."

6 Festetics György nevét az előfizetők között nem találjuk

7

, de nyilván nem is óhajtott előfizetni, hiszen — Takács József levele szerint, aki sejthetett valamit — mint „elősegítő Jótevő" joggal elvárhatta, hogy a „Társaság" megküldje munkáját. Hogy milyen társaságról van szó, nem derül ki Takács leveléből. Értelmezhetjük úgy is, hogy a kiadó társaságra gondol, de talán nem túlzás feltételeznünk, hogy a szabadkőművesek társaságára céloz. Ez utóbbi esetben Abafi Lajos feltételezése helytálló,

8 hogy ti. a szabadkőművesek támogatásával jelent meg az Uránia. Igazolhatja ezt az első kötet bevezetésének következő része, ahol célzásokat találunk a nagyszívűségre. Magnanimitas, azaz Nagys^ípűség volt annak a pesti szabadkőműves páholynak neve, melynek többek között Kármán József, Pajor Gáspár és Nagyvátby János (Festetics György jószágkormányzója) is tagjai voltak

9

. Festeticstől tudjuk, hogy az Iga% Egyetértésbe^ címzett bécsi páholynak tagja volt

10 és a Nagys^ívűség munkájában is részt vett, amit az alábbiak igazolnak. „Egy édes Kötelesség fekszik rajtunk — olvassuk az Uránia első kötetének bevezetésében —, mellyet itt közönségessen tellyesitünk. Egy Hazafi, a'ki titkossan és Rejtekbe summás Adakozásával Lételét tsetsemő Urániánknak fel-tartotta, el-vonta magát Háládatosságunk elől, és rajtunk azt az édes Terhet hagyta, hogy egyenessen néki véle nem adózhatunk: Nem halgathatyuk el azt mindazáltal egészen, és itt a' Közönség előtt azt haladóan emlittyük. Az a' Gondolat: hogy egy jó Intézet' Fenn-állása az ő Kezei' Munkája, — és a' maga nagy Szivének Meg-elegedé se, éppen Szivéhez illő Jutalom... Azon Ke%et, melly által hozzánk jutott Jó-tétele öleljük, nem azért tsupán, de leg-inkább, hogy bölts Vezetésével, Támogatásával ugyan az volt Fő-meg-tartója Igyekezetünknek. Kivánnánk mind Kettőt az egész Világnak nevezni — Szivünk' háládatos Tisztelettel nevezi mindég!"

11 A „titkossan" támogató hazafit mi Festetics Györgyben véljük megtalálni, aminek további bizonyítékát szolgáltatja Balogh Péter consiliarius. Nevét megtaláljuk az Uránia előfizetői között,

12 ő is szabadkőműves.

13 Arról tudósítja ugyanis Festeticset 1795. január 22-én, „hogy Urániának kiadói, Pajor, és Kármán jeles Iffjak, kiknek is a' Kegyessen ajándékozott 100 ft-ot által adta, és tsudálja, hogy még semmi exemplárral se kedveskedtek Ö Nagyságának."

14 Festetics ennek az értesítésnek alapján levelet küld ügyvédjének, Tóthpápaynak, aki a Rádayaknak is ügyvédje: „iratik: hogy Ö Nagysága a múlt esztendőben az Uránia ki adására 100 ft-ot ajándékozván, annak semmi hirét nem halja; sőt eddig nem is tudta kik légyenek az Auctorai, ezért, Kármánt, és Pajort Pesten kérdezze meg, hol lehessen az ő Munkájokat pénzen meg-venni."

15 Az a tény, hogy Festetics nem ismerte a szerzőket és mégis pénzt ajándékozott az Uránia kiadására, csupán a szabadkőműves kapcsolatokkal magyarázható. Nyilván nem véletlen az sem, hogy „az elő-fizetést beszedő urak" között megtaláljuk Nagyváthy János nevét keszthelyi lakhellyel.

16 317