AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1959. Budapest (1961)

IV. Könyvtár- és művelődéstörténeti tanulmányok - Hernády Ferenc: Klimó György könyvtárának két felirata. (Adatok a pécsi műemlékkönyvtár nyilvánosítása időpontjához és szabályzata történetéhez.)

theknak és a firenzei Biblioteca Palatinának feliratait, a következő eredményre jutunk. A szövegek, a neveket tartalmazó bevezető soroktól eltekintve, alig térnek el egymástól. A szabályzat szövegében háromszor előforduló neve szócska Pécsett és Bécsben mind a három alkalommal egyképpen neve alakban szerepel. Firenzében ugyanez először nive, másodszor neque

y harmadszor neve formában olvasható. A bécsi és a firenzei szöveg viszont abban egyezik meg, hogy az Idióta famulus iners fabulator után ez a kifejezés is olvasható még: Obambulator. Ugyancsak Bécsben és Firenzében azonos a parvum szó alakja is, amely a pécsi szövegben kicsinyítő képzővel fordul elő: parvulum. Csak Firenzében találunk azonban inponito alakot. Ugyanez Bécsben és Pécsett egyaránt imponito formában szerepel. Ez a legutóbb említett firenzei szövegeltérés nem ad segédkezet problémánk megoldásához, éppen mert csupán a firenzei szövegben van meg. Véleményünk szerint éppúgy tekinthető elírásnak a szabályos imponito alak helyett, mint — nyelvészeti műszóval élve —, hiperurbanizmusnak. Ha azonban feltesszük, hogy az obambulator szó elhagyása és a parvum jelző kicsinyítése a pécsi szöveg írójának szándékából történt — ami igen valószínűnek mondható mindaddig, míg a szövegnek egy esetleges újabb, s a pécsihez az eddigieknél közelebb álló variánsa fel nem bukkan —, akkor csak a neve előfordulásai adnak fogódzót a pécsi szöveg közvetlen forrásának felderítéséhez. Ezek alapján pedig az látszik valószínűnek, hogy a szabályzat szövege a bécsi udvari könyvtár felirata nyomán került a pécsi könyvtárba. Klimó György, Mária Terézia kedvelt püspökeinek egyike, gyakran megfordult Bécsben és az ottani könyvtárakban. Az udvari könyvtár kézirattárának felirata méltán felkelthette érdeklődését és lemásolhatta magának. Természetesen feltehető az is, hogy a firenzei ordó alapján készült a pécsi szöveg, noha eddig semmi nyoma, hogy Klimónak firenzei kapcsolatai lettek volna. Szintén puszta feltevés, de megemlítjük, hogy talán Koller József, Klimó munkatársa és könyvtára őreinek egyik legjelesebbje hozta magával itáliai, vagy bécsi útjáról a pécsi könyvtár ordójának mintáját.

24 Az immár három országban — Olaszországban, Ausztriában és hazánkban — honos Vargas Macciucca-íéle. könyvtárszabályzat történetéhez tartozik még, hogy a legújabb időben, a pécsi Egyetemi Könyvtár ismeretes felirata nyomán, a bajai Ady Endre Könyvtár szintén kifüggesztette a szöveget A.% első magyar nyilvános könyvtár-s^abály^at. Klimó könyvtár Pécs 1774 felírással, a komáromi Jókai Mór Könyvtár pedig a közeljövőben szándékozik kifüggeszteni.

25 Nem volna azonban érdektelen annak felderítése, hogy vajon a fentebb említett könyvtárakon kívül szerepel-e más hazai vagy külföldi könyvtárban is a nápolyi eredetű szöveg, vagy változata.

26 Talán a további kutatásoknak sikerül megoldaniuk a pécsi könyvtár tábláinak vizsgálata során felmerült kérdéseket, mind a könyvtár nyilvánosítása időpontjának nem teljesen tisztázott kérdését, mind a Vargas Macciuccaféle könyvtárszabályzat történetének problémáit. 1. Ga^xaniga (1720 — 1799) hírére jellemző, hogy előadására Mária Terézia is ellátogatott, és VI. Pius, Bécsben jártakor, szintén felkereste. L. Enciclopedia Italiana 16. köt. 469. 1. 313