AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1959. Budapest (1961)

III. Az OSZK gyűjteményeinek anyagából - Markovits Györgyi: A Nemzeti Könyvtár remotái nyomán

irodalomról, a faluku­tatókról van itt szó.. . A kormány tehát nem elégszik meg azzal, hogy a bíróság őrt áll és elkobozza az új né­pies irodalom egyes termékeit és megbün­teti az íróit, hanem to­vább megy a hideg fa­sizálásban, a gleich­schaltolásban és azt akarja, hogy ne is tud­jon a nép és ne is tud­jon a világ róla, hogy van ilyen irodalom s hogy büntetni kell ő­ket, vagyis ne szülesse­nek meg a könyvek és ne fejlődjenek ki az ilyen írók..." A bíróság soroza­tos zaklatásokkal, pe­res eljárásokkal akarta megfélemlíteni, meg­törni az írókat. A könyvtárban pedig szaporodtak a „Zárt anyag" címkés köny­vek .. . „.. . A sajtósza­badságot a közrend érdekében állandó ér­vénnyel is korlátozni kellett." (Egyed István: A. mi alkotmányunk. Bp. 1943. Magyar Szemle 175—183. p. Sajtószabadság.) Ezért léptették életbe „az állami rend megóvása végett szükséges sajtórendészeti rendelkezésekről" szóló 1938. évi XVIII. törvénycikket. Az 1938: XV. t.-c. pedig a sajtókamara felállítását rendelte el. Az 1938-as sajtótörvény életbelépése előtt történtek kísérletek a magyar írók egységes tiltakozásának megszervezésére, ezek azonban kudar­cot vallottak. A következő évben még egy lépéssel tovább megy a kormány, az 1939: II. t.-c. 151. paragrafusa háború és háborús veszély idejére a sajtó­ügyekben újra és kibővített mértékben kivételes hatalmat ad a kormánynak. Ez a törvénycikk a sajtószabadság teljes felfüggesztésére is módot adott. A Független Magyarország 1940. február 12-i számában Bajcsy-Zsilinszky Endre Sajtószabadságot! című cikkében támadja az új sajtótörvényjavaslatot, tökéletesen fölöslegesnek és időszerűtlennek ítéli, kijelentve, hogy „az egész alkotmányosság és a parlamentarizmus: szó, szó, szó és semmi más". A Nép­Pitcairn, Franc: Vihar Spanyolország felett. Fordította: Tamás Aladár. A címlapot Pór Bertalan rajzolta. 272

Next

/
Oldalképek
Tartalom