AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1959. Budapest (1961)

III. Az OSZK gyűjteményeinek anyagából - Soltész Zoltánné: Hans Sebald Beham metszeteinek útmutatása egy XVI. századi csonka perikópás könyv meghatározásánál

A Hö/y^ízZ/tfr-kiadásban ezzel szemben a virágvasárnapi szövegeket a húsvét ünnepére rendelt perikópák követik. További eltérés, hogy Mantskovitkötete közli a Szentháromság napját követő 26. vasárnap perikópáit is; ugyanezek a szövegek a Hoffbalter-kizdásban nincsenek megadva. A leglényegesebb különbség a két könyv utolsó részében, a szentek ünnepeinek sorrendjében mutatkozik.

17 A szerkezeti eltérések mellett szövegében is lényegesen különbözik egymástól a két kiadás. Ennek szemléltetésére csupán egy szövegrészletet idézünk: Szent András napjára való epistola: Rom: X. Hoff halter-kiadás Mantskovit -kiadás ATtyamfiai, Szüuel hißünc ä meg igazu- Ez a Hit felól való Ige, melyet predikallunc: láfra, de ßaial teßünc valláft az üduófégre. . . Hogy ha vallandod az te fzaiaddal.. .iduözulfz. Mert ha (Mert ha) alias: Sziwel hißnec igaffagra: De ßayial teßnec vallást az iduöífegre. . . A szerkezeti és szövegeltérésekből egyértelműen következik, hogy a Hoffhalter-nyomdában megjelent perikópás könyv nem arról a szövegről készült, mint Mantskovit Bálint kiadványa s mivel ez utóbbi He Itat Evangéliumok és epistolákcmm munkájának első kiadását követi, a Hoffhalter-kötet nem készülhetett Heltai perikópás könyvének ugyanazon kiadása alapján. Egy másik XVI. századi perikópás könyv S^abó Károly bibliográfiája (I. 329.) szerint „kétségtelenül debreczeni nyomtatvány". Jelen dolgozat keretében nem foglalkozhatunk ennek a kiadásnak közelebbi meghatározásával; ez alkalommal csupán azt kell megállapítanunk, hogy a Hoffbalternyomda perikópás könyve készülhetett-e a S^abó által debreceni nyomtatványnak meghatározott kiadás után. E debreceni kiadás ma ismert egyetlen példánya nagyon csonka:

18 az O

a jelzetű levéllel kezdődik. A meglévő rész tanúsága szerint ez a kiadás szerkezetében és szövegében a Mantskovitféle perikópás könyvvel egyezik meg.

19 Az egyetlen eltérés abban mutatkozik, hogy a debreceni kiadás az egyes ünnepekre rendelt evangéliumok és epistolák után imádságot nem közöl. Úgy tűnik, hogy a közös forrás: Heltai Gáspár 1550—1552 között kiadott Evangéliumok ésepistolák című munkájának rövidített utánnyomata. Mantskovit perikópás könyvéhez, illetőleg az első kolozsvári kiadáshoz kapcsolódik az 1589-ben Monyorókeréken, Manlius János nyomdájában megjelent Evangéliumok és epistolák című nyomtatvány (S^abó I. 228.) is. Ebben a kiadásban ugyanúgy bennfoglaltatnak a nagyhét ünnepeire s a Szentháromság napját követő 26. vasárnapra előírt perikópák, mint a Mants^őwV-kiadásban. Azonos a szentek ünnepeinek sorrendje. A két kötetben a perikópák, sőt az imádságok szövege is megegyezik. Továbbfolytatva ma ismert XVI. századi perikópás könyveink egymáshoz való kapcsolatának vizsgálatát, meg kell emlékeznünk arról a három csonka ívnyi töredékről is, melyet az Országos Széchényi Könyvtár régi magyar gyűjteménye őriz.

20 A csonka íveken fennmaradt szedéstükrök elhelyezéséből és formájából megállapítható, hogy a három ív egy tizenkettedrétű kötetből való; a papiros megbarnult, gyűrött állapota pedig azt is elárulja, hogy az ívek hosszabb ideig kötéstáblákban lappangtak s onnan 196