AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1959. Budapest (1961)

III. Az OSZK gyűjteményeinek anyagából - Soltész Zoltánné: Hans Sebald Beham metszeteinek útmutatása egy XVI. századi csonka perikópás könyv meghatározásánál

ráció-sorozatnak kópiái, melyet Hans Sebald Beham metszett Luther Űj Testamentum-i0tditi.se.n2k

. 1526. évi nürnbergi Herrgott-íélc kiadásához.

2 Hans Sebald Beham (1500—1550) a nürnbergi kismesterek körének legnépszerűbb művésze volt. A reformáció szociális eszméinek helyesléséért 1525-ben öccsével, Barthel Behammal és művésztársukkal, Georg Penc%cel együtt száműzték Nürnbergből.

3 Száműzetését nyugtalan vándorlás, majd Nürnbergbe való visszatérése és 1528-ban újabb száműzetés követte. Az 1530-as évek elején került összeköttetésbe Christian Egenolph frankfurti könyvkiadóval s ez a. Beham számára szinte korlátlan lehetőségeket biztosító kapcsolat a művész élete végéig fennállott. Hans Sebald Beham nürnbergi tartózkodása alatt Dürer művészetének hatása alatt állott; e döntő befolyás alól száműzetésének éveiben szabadult fel.

4 Az 1520-as évek közepén fordult érdeklődése a népies témák felé: ebből az időszakból származnak híres falusi jelenetei, jellegzetes parasztfigurái. Ugyanezekben az években kezdte meg változatos és rendkívül termékeny illusztrátori tevékenységét. A nürnbergi L#A^r-kiadások s a reformáció más fontos irodalmi alkotásainak illusztrációival művészete szűkebb hazájától távolabbi vidékeken is ismertté vált. Hans Sebald Beham grafikái Magyarországon is visszhangra találtak. Ma ismert XVI. századi kalendáriumainknak a gazdálkodó ember életét szemléltető illusztrációi kivétel nélkül H. S. Beham két változatban elkészített hónapábrázolásait, vagy azok különböző művészektől származó változatait követik.

5 Újszövetségi illusztráció-sorozatának is két másolata maradt fenn a XVI. század második felében megjelent magyarországi nyomtatványokban. Az egyik sorozatot valószínűleg id. Heltai Gáspár készíttette Evangéliumok és epistolák című munkájának — ma már csak töredékben ismert — második kiadásához.

6 A sorozat egyes metszeteit a kolozsvári nyomda élelmes vezetői később más kiadványaik díszítéséhez is felhasználták. Az egyik kis illusztráció ifj. Heltai Gáspár Magyar Arithmetkájának (1591) címlapjára került, több újszövetségi jelenettel pedig ifj. Heltai Gáspár Cisiójának 1592. évi, második kiadását díszítette a nyomda. A kolozsvári újszövetségi illusztrációk nem azonosak azokkal a metszetekkel, melyek a Széchényi Könyvtár meghatározatlan Evangéliumok és epistolák című nyomtatványában fennmaradtak. Ezek az illusztrációk a magyarországi Hoffhalter-nyomda, ugyancsak Hans Sebald Beham metszeteit követő, fametszet-sorozatából valók. A csonka Evangéliumok és Epistolák című nyomtatvány 48 illusztrációja közül 37 pontosan megegyezik Hoff halter Rudolf 1574-ben Alsólen dván kiadott egyik kiadványának, Kultsár György Postillájának (Ssytbé I. 114.) azonos tárgyú fametszeteivel. A Kultsár-Postillában a tetszetős sorozat további 13 metszete is megtalálható.

7 Továbbkutatva e sorozat eredetét azt is megállapíthatjuk, hogy az illusztrációk nem Magyarországon készültek. Hoffhalter Rafael — Rudolf atyja — még bécsi nyomdásztevékenysége idejében ugyanezzel az újszövetségi fametszet-sorozattal díszítette nagy gonddal kiállított Breviárium Strigoniense című kiadványát (1558, S^abó III. 447.). Hoffhalter Rafael Bécsből való menekülésekor nyomdájának több fametszetét magával hozta Magyarországra. A bécsi műhely szép figurális díszű iniciáléival együtt így került Magyarországra a Hans Sebald Beham kompozícióit követő újszövetségi illusztráció-sorozat is. 1.91