AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1959. Budapest (1961)

III. Az OSZK gyűjteményeinek anyagából - Fazakas József: Pótlások Szabó Károly Régi Magyar Könyvtárának I—III. kötetéhez

12°, A

12

—Ff

12 = 2 sztl. + 674 sztt. + 20 sztl. 1. Az utolsó levél, amely példányunkból hiányzik, bizonyára üres volt. Példányunk a címlapon jelzett zsoltári részt és az imádságokat nem tartalmazza. A mű elé kötött 8 levélen egykorú kézírással egyházi énekek szövegei találhatók. (Jelzete: RMK I. 1636a) 18. DEBRECEN 170 3. A' | SZ. DAVID PROPHE- [ TANAK ékes Rythmuíú | SOLTARI- | VAL. j Es a' SOLTAROKBÓL | Izereztetett | DITSIRETEKKEL, | 's egyéb | Iftenes ÉNEKEKKEL, | ésHYMNUSOKKAL | tellyes Könyv, j Ezek után vannak egy-né-| hány áhitatos IMÁDSÁGOK, | Melly moft ujobban fok hibás | Verfeknekjó rendbe való vétet- \ tété sekkel meg-jobbitván ki- \ botsáttattott. | DEBRECZENBEN, | VINCZE GYÖRGY által. | 1703. Efct. .,;, \ Az első rész a himnuszokat és a dicséreteket tartalmazza. Ezután következnek a hangjegyekkel kísért zsoltárok, külön címlappal: A' SZENT | DAVID | KIRÁLYNAK | ES | PRÓFÉTÁNAK | Száz ötven | SOLTARI; | A' FRANCIÁI nóták | ízerint MAGYAR ver- j fékre forditattak | MOLNÁR ALBERT | által. | Mellyek moft újonnan ki- \ nyomtattattak | DEBRECZENBEN. | VINTZE GYÖRGY | által. M.DCCIII. ] 2: Sam. 13. 1. | Dávid a^ Ifai fia, a' Jákob Iftenének felkent Ki- \ rállya, gyönyörűséges ének [%er%ö volt Izraelben. E címlap szövege az évszámig bezárólag képes keretdíszbe van foglalva. A zsoltárok mutatótáblája után következnek a „BUZGÓ IMÁDSÁGOK", majd a „Kisdedeknek való | CATECHISMUS. | ... {Melljet SIDERIUS JÁNOS néhai \ Tart^a/i Prédikátor írt.)". 12°, A

12

—C

12

, A

12

—T

12

; A

12

—R

12 S

6

; (a)

12 = [2] 69 [3] 443 [11]; [4] 376 [6] 34; [24] 1. (Jelzete: RMK I. 1667a) j ;. i9. ; ! í;; BRASSÓ [1 557]. r [Octoih mic slavonesc] Ó-egyházi szláv nyelvű, román görög keletiek számára készült, cirillbetűs énekeskönyv, ún. kis oktoékhosz. A nyomtatvány román nyelvű leírását loan Bianu közölte az Analele Academiei Romine 1909—1910. évi folyamában, a 2. sorozat 32. kötete Desbaterile c. részének 17—18. lapján. Erősen csonka, kolofon nélküli példányunkat a Román Akadémia példányáról készíttetett mikrofilm alapján azonosítottuk. Amint a kolofonból is megállapítható, ez a kiadvány Brassóban készült, Benkner János főbíró idejében, a bizánci időszámítás szerint 7065-ben, vagyis i. sz. 1557-ben, Oprea Logofätul és Coresi diakónus műhelyében. Nyomtatványunk az 1903-ban megjelent Bianu—Hodos-féle Bibliográfia románéscá veche-ben természetesen még nem szerepel. 187