AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1959. Budapest (1961)

III. Az OSZK gyűjteményeinek anyagából - Fazakas József: Pótlások Szabó Károly Régi Magyar Könyvtárának I—III. kötetéhez

nyomtatványa van, amelyekről annak idején nem jelent meg bibliográfiai leírás, vagy azért, mert kolligátumokban lappangtak, vagy azért, mert nem voltak könnyen meghatározhatók. Ezeknek az újonnan felbukkant, illetőleg újabban meghatározott nyomtatványoknak a leírása immár elodázhatatlan feladattá vált, s ezért az Országos Széchényi Könyvtár évkönyve fogja folyamatosan közzétenni azokat. Ezzel az új bibliográfia számára is előkészítő munkát végzünk, hiszen a tervezett új kiadványnak — az anyag erősen megnövekedett terjedelmére való tekintettel — valószínűleg nem lesz módjában minden egyes nyomtatványról részletes betűhív leírást adni, hanem csak utalni fog a másutt már megjelent részletesebb leírásokra, ebben az esetben pedig szükség lesz arra, hogy lehetőleg minden régi magyar nyomtatványról legyen már valahol részletező és a bibliográfiai követelményeknek mindenben megfelelő leírás, amelyekre ott — mint ellenőrizhető forrásokra — utalni lehessen. Közleményeink itt következő első sorozatában 22 mű leírását, illetve meghatározását adjuk, szükség esetén részletes indokolással. Adalékaink közé olyanokat is felveszünk, amelyekben korábbi téves meghatározásokat helyesbítünk, jelen sorozatunkban pedig egy olyan kiadvány is ismertetésre kerül, amelyről eddig csak külföldön jelent meg híradás. 1. [NÉMETÚJVÁR] [1 5 8 41. [Ó és új kalendárium az 1585. esztendőre.] 8°. Könyvtáblából kiáztatott, címlap nélküli, nyolc levélnyi töredék (C-ív). Fraknói Vilmos 1878-ban ismertette már, mint hely nélküli nyomtatványt, de tévesen 1591-re datálta. Az ismertetés — két lap hasonmásával együtt —- a Magyar Könyvszemlében jelent meg, az 1878. évi folyam 265—266. lapjain. Töredékünk így Sztripszkynél is az 1591. évnél szerepel, I. 1830/37. szám alatt. Naptárunk új naptári részének vasárnapi betűje (F), valamint a régi naptár vasárnapi betűje (C) egyeznek ugyan az 1591. évi hiteles naptárak vasárnapi betűivel, de a húsvét idejétől függő vasárnapi sorszámaik már nem esnek egybe az 1591. év vasárnapi sorszámaival. A régi naptárakban a pünkösd után következő vasárnapokat a Szentháromság vasárnapjától kezdve megszámozták. Ez a sorszám a mi töredékünkben is megvan, és •—• bár példányunk csak augusztussal kezdődik •— ebből a sorszámozásból következtethetünk a húsvét pontos idejére, a naptárak meghatározásához szükséges legfontosabb adatok egyikére. Ezt a sorszámozást a Missale Romanum behozatala után, vagyis a XV. század második fele óta általában Szentháromság vasárnapjával kezdték. Töredékünkben azonban nem így van. Itt szeptember 1. például 11. vasárnapnak van jelölve, holott olyan naptár egyáltalában nincs, amelyikben ilyen számítással szept. l-re esnék a 11. vasárnap. Ez csak úgy lehetséges, hogy a Szentháromság vasárnapját követő vasárnapot vették elsőnek és úgy folytatták a számozást, amint ezt a középkorban szokták volt. Ugyanilyen számozást találunk egyébként Farkas Imre 1609., 1611. és 1614. évi keresztúri naptáraiban is, amelyek — amint látni fogjuk — a mi naptártöredékünk által itt képviselt nap tár sorozatnak későbbi tagjai. Ezzel a középkori számításmóddal megállapítható, hogy naptárunk a húsvét ideje szempontjából 12* 179