AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1959. Budapest (1961)

II. A. könyvtári munka módszertani kérdéseiről - Orosz Gábor: Kollacionálás elvén alapuló gépi adatvisszanyerés

hogy az állomány a descriptor]elzetek szerint csoportokban van tárolva. Ez az állapot hasonlít ahhoz a helyzethez, ami akkor áll elő, amikor a rendezetlen gyűjteményből a megválaszolandó téma descriptorainak megfelelő kártyákat szortergéppel kiválogatva csoportokba gyűjtve kapjuk azokat. Az eltérés abban nyilvánul, hogy a részlegesen rendezett gyűjtemény egészében ilyen csoportokból áll, míg az előbbi esetben csak néhány csoporttal volt dolgunk. Információkeresés esetén most tehát azzal kezdődik az eljárás, hogy a gyűjteményből a referencekérdés descriptorainak megfelelő csoportokat manualiter kiemeljük. Ezeken aztán végrehajtjuk mindama gépi műveleteket, amelyek a diagram 4-ik és következő lépéseiben vannak feltüntetve. E műveletsor fogja adni problémánk megoldását a részleges rendezettség esetére. 3. Ha a gyűjtemény teljesen rendezett az egyetemes megoldás műveleti lépéseiben még tovább mehetünk. A teljes rendezettség ugyanis, mint az egyetemes megoldás egy fázisa a diagram 5-ik lépésénél áll elő. Ott természetesen a teljes rendezés is csak ama néhány csoportra vonatkozik, amelyeket a rendezetlen gyűjteményből a reference szolgáltatás céljaira kiemeltünk. A teljesen rendezett gyűjtemény azonban összességében ily állapotban van. Az információszolgáltató eljárás a teljesen rendezett gyűjteményeknél is azzal kezdődik, hogy a descriptor jelzetek szerinti egymásutánban álló csoportok közül kézileg kiemeljük az informálandó téma descriptorainak megfelelőket. Ezeknek gépi kimunkálása ugyanazon műveletekkel történik, mint amelyeket a diagram 6-ik és következő lépései tüntetnek fel. A standard IBM-gépeknek kollacionálásos információvisszanyeréshez való igénybevételének problémáját mások is vizsgálták.

4 Módszerük tulajdonképpen azonos azzal, melyet itt a teljes rendezettség esetére ismertettünk. A probléma megoldását ők tehát csak a gépi műveletek szempontjából legegyszerűbb esetre adták meg. Tárgyalásunk teljessége érdekében még egy különleges esetre is ki kell térnünk. Ez akkor áll elő, ha a megválasztandó téma egyetlen descriptorral jellemezhető, tehát a szelektálást csak ezen egyetlen descriptor szerint kell végezni. A részlegesen vagy teljesen rendezett gyűjteményeknél ilyenkor egyszerűen a vonatkozó descriptor jelzetnek kártyacsoportja fogja a referenceanyagot szolgáltatni, tehát ezt a csoportot kell kézileg kiemelni a gyűjteményből. A rendezetlen gyűjteményeknél azonban gépi eljárásra van szükség, mert a kiválasztott descriptor jelzetével bíró, s a gyűjteményben elszórt, összes kártyákat ki kell emelni. E munka kollatorral vagy szorterrel végeztethető. A kollatorral végzendő szelektáláshoz egy keresőkártyát kell készíteni, melybe a válogatás alapjául szolgáló descriptor jelzet van bejelölve ugyanazon oszlopokból álló zónába, mint a gyűjtemény kártyáin. A gép e kártya alapján a gyűjtemény átfutó tömegéből kiválogatja a kívántakat. A művelethez a teljes kártyatömeg egyszeri átfuttatása szükséges. Szortergéppel kétféleképpen hajtható végre a válogatás. Vagy egy rendező-válogató művelettel, amelyet a kiválasztott descriptorjelzet szerint folytatunk le. A gyűjtemény állományának egyszeri teljes, valamint a descriptorjelzet második és további számjegyeinek megfelelő rendező-menetekben ismételt, de rohamosan csökkenő kvantumú átfuttatását igényli. 137