AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1959. Budapest (1961)

II. A. könyvtári munka módszertani kérdéseiről - Orosz Gábor: Kollacionálás elvén alapuló gépi adatvisszanyerés

szorzatával, tehát aránylag elég magas. Arra kell vigyázni, hogy az egyes csoportok kártyakvantumai a rendezés után is elkülönítettek maradjanak. A sorrendberakás után következik a csoportok anyagának kollacionálása, amit a kollatorgéppel végeztetünk. Kiválasztjuk a legnagyobb és legkisebb csoportot. Az előbbit szelektálandó kártyamennyiségként, az utóbbit pedig keresőkártyákként alkalmazva a kollatorral többkártyás válogatást hajtunk végre. Ennek során a gép a keresőkártyákba lyukkasztott dokumentumszámok alapján vizsgálja át a szelektálandó mennyiséget, s abból kiemeli mindazokat a kártyákat, amelyeknek ekvivalensei a keresőkártyák között előfordultak. E művelettel tehát a nagyobbik csoportból leválasztjuk ama kártyákat, amelyeknek dokumentumszámai a két csoport mindegyikében megtalálhatók voltak. Mármost az így kapott kiszelektált mennyiséget keresőkártyákként alkalmazva hasonló műveletet hajtunk végre egy harmadik csoporton. A most kiválogatott kártyák már az eddig vizsgált mindhárom csoportnak közös kártyái. Az eljárást ugyanígy — azaz a mindenkori kiszelektált kártyákat keresőkártyaként és a soronkövetkező csoportot szelektálandó mennyiségként véve — folytatjuk az összes többi csoportokon. Nyilvánvaló, hogy a művelet befejeztére az utolsó csoportból kiszelektált kártyák fogják tartalmazni ama dokumentumszámokat, amelyek az összes csoportokban egyaránt fellelhetők. Ezek lesznek a választ tartalmazó dokumentumok. Az eljárás menetét részletesen feltüntető folyamatdiagram (ld. 136. lapon) a következő: 1. kártyagyűjtemény (rendezetlen); 2. szorter szelektálást hajt végre 1-en a megválaszolandó téma descriptorjelzetei szerint; 3. kiszelektált kártyák descriptor)elzetenként elhatárolt csoportokban; 4. szorter a csoportok kártyáit dokumentumszámok szerint sorbarendezi; 5. rendezett állományú csoportok; 6. kollator többkártyás szelektálást hajt végre a dokumentumszámok almezején, az első két csoport igénybevételével; 7. első kollacionáló menetben kiszelektált kártyák; 8. kollator 7-et keresőkártyaként alkalmazva többkártyás válogatást végez az 5-nek harmadik csoportján; 9. második kollacionáló menetben kiszelektált kártyák; 10. kollator lefolytatja a további kollacionálásokat az 5-nek többi csoportjain, a 8 analógiájára; 11. utolsó kollacionáló menetben kapott kártyák. Végeredmény. Ez a megoldás, melyet a rendezetlenség esetére, mint a legáltalánosabb jellegű állapotra adtunk, a problémának egyetemes megoldása. Amint a rendezetlen gyűjteményből egy bizonyos fokon végrehajtott rendezéssel részlegesen rendezett gyűjteményt kapunk, amelyből egy másik fokon megnyilvánuló rendezés teljesen rendezett gyűjteményt tud létesíteni, úgy az egyetemes megoldásból bizonyos bevezető lépések elhagyásával a részlegesen rendezett gyűjtemény információkereső eljárását állíthatjuk elő. Majd ebből további lépések elmaradása folytán a teljesen rendezett gyűjtemény számára kapjuk meg a megoldást. 2. A részlegesen rendezett gyűjtemény a rendezetlentől abban különbözik, 135