AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1959. Budapest (1961)

II. A. könyvtári munka módszertani kérdéseiről - Tombor Tibor: Fényszedési eljárások

II. FÉNYSZEDÉS I RENDSZEREK Viszonylag nem túl nagy szakirodalom foglalkozik a szabadalmi leírásokon kívül a fényszedéssel.

4 A tanulmányozott szakirodalom alapján a kérdéssel kapcsolatos találmányokat három csoportba sorolhatjuk. A) Hagyományos s^edögép-rends^erek átalakítása (módosítása) fény szedésre. Legjellemzőbb e csoporton belül az 1. „Intertype Fotosetter" és a 2. „Monophoto" fényszedőgép. B) Uj fény szedő rendszerek. Legjellemzőbb két változata a 1. „Lumitype —- Photon" nevű egységes fényszedőgép és a 2. „Linofilm" elnevezésű fényszedő- és vetítőgép. C) Félautomatikus régi fényszedőgépek. Legismertebb a 1. „Hadego" és a 2. „Hohlux — Typofot" rendszerű. A következő fejtegetésekben hangsúlyozottan a könyvtárosok szakmai tájékoztatására megkísérelem megmagyarázni az egyes rendszereket, illetve a legjellegzetesebb típusok és eljárások lényegét. A) Fényszedőgépek A rendszer alapja a fényképezhető anyabetű (matrica). A betűket a szedőgép kiszedi, átvilágításuk után a negatív vagy pozitív betűképek a filmen egymás mellé kerülnek. A nyomás e film alapján történik. Ólom vagy betűöntvény a nyomtatáskor tehát egyáltalában nem készül. 1. A-Z „Intertype Fotosetter" Az „Intertype Fotosetter" (röviden Fotosetter) a „Linotype"-rendszer alapján működő fényszedőgép, mely önműködő, fényképészeti úton, sorokat szed. Az új gép hasonlít tehát a közönséges sorszedőgéphez. Elsősorban folyamatos szövegek szedésére alkalmas. A gép matricatára, billentyűsora, szedésmechanizmusa, osztóműve ugyanolyan, mint a hagyományos ólombetűt készítő sorszedőgépé. Elmarad azonban a gép baloldalán működő öntőmű, helyére a fényképező gépi berendezés (szerekezet) kerül. A fényszedő matricák tehát a közönséges sorszedő gépen alkalmazott matricákhoz hasonlítanak. A régi matricában a betű negatív vésete oldalt található. Az új fényszedő eljárás esetében a betűt először megrajzolják, majd lefényképezik s a szükséges méretre lekicsinyített betűkép film negatívját két átlátszó védőtárcsa közé téve a matrica köralakú kivágásába szilárdan, pontosan rögzítik. (1. ábra.) A védőtárcsák meggátolják, hogy idegen anyagok a negatív betűképhez érhessenek és azt esetleg megrongálhassák (karcolások stb.). E betűkép lehetővé teszi a betűrajz legtökéletesebb reprodukcióját. A fényképezéssel történő kicsinyítés során ugyanis a betű legfinomabb részletei tisztán láthatók. A „Fotosetter" sora a betűnkénti elv alapján épül fel. A szedő a kopogtató szerekezet billentyűit egymás után üti meg. A betűk a matricatárból lehullanak. A sorkizárást önműködő szerekezet végzi. A kiszedett sor ellenőrzése és kizárása után a fényszedő matricákat egymás után vezetik végig 118