AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1958. Budapest (1959)

II. A könyvtári munka módszertani kérdéseiről - Dezsényi Béla: A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) és a tudományos dokumentáció nemzetközi szabványosítása

sokáig. A kivonat („analyse") a cikkről a folyóiraton kívül (pl. lapszemlékben, referáló lapokban) megjelenő kivonatos ismertetés (angolul: abstract); a szerzői összefoglalás (résumé) viszont magában a folyóiratban és rendszerint a cikk szövege előtt áll, s általában maga a szerző készíti vagy szövegével legalábbis egyetért. Üjgörög szövegek transzliterációja. (Translittération du grec moderne.) Héber szövegek transzliterációja. (Translittération du hébreux.) Arab szövegek transzliterációja. (Translittération de l'arabe classique.) A már meglevő cirillbetűs átírási szabvány mintájára készülő három további transzliterációs tervezet elsősorban a francia, a görög, az izraeli és a spanyol bizottság munkája. Még vita alatt állnak, de ajánlássá válásuk már a közeljövőben várható. Nem folyóiratjellegű művek (könyvek) alaki követelményei. (Presentation des ouvrages autres que des périodiques.) A tervezet elsősorban az ún. monografikus művek kiadásánál betartandó szabályokat fogja tartalmazni (cím, impresszum, kolofon, oldalszámozás, tartalomjegyzék stb.). A tervezet még kezdeti stádiumban van; egy indiai és egy belga tervezet állt tárgyalás alatt az ISO/TC/46 legutóbbi teljes ülésén és a határozat úgy hangzott, hogy a kettőnek felhasználásával a belga bizottság fog új javaslatot készíteni. Megfelelő magyar szabvánnyal már évek óta rendelkezünk: MSZ 3402. Könyvek címlapja, belső elrendezése és kolofonja. A nyomdai korrektúrajelekről (signes de corrections pour épreuves) tervezett javaslatot a legutóbbi teljes ülés levette a napirendről. Itt általában az angolszász gyakorlat áll ma még élesen szemben a többi európai ország gyakorlatával. A megfelelő magyar szabvány: MSZ 3491 Nyomdai korrektúrajelek. c) Az ISO/TC/46/SC 1 — a dokumentumreprodukcióval foglalkozó albizottság — tevékenysége eddig a következő kérdésekre terjedt ki: a mikroreprodukció terminológiája (terminologie des microcopies et de leurs supports), az átlátszó anyagon készült reprodukció méretei (microcopies sur supports transparents — dimensions), a mikroreprodukciók pontossági viszonyai (essais de netteté), a papírra készült fotoreprodukció (optikai eszköz nélkül olvasható repr.) méretei (reproductions photoggraphiques des documents sur papier — copies lisibles sans intermédiaire optique — formats; ez utóbbi javaslat áll a legelőrehaladottabb stádiumban), olvasókészülékek megvilágítási viszonyai (appareils de lecture — luminance des écrans), mikrokópiák konzerválása (conservation des microcopies), mikrokópiák kicsinyítési arányai (taux de reduction des microcopies). d) Ezidőszerint még nem szerepelnek az ISO napirendjén a következő témák, amelyekre nézve nemzeti szabványokat már ismerünk (a legtöbb esetben magyar szabványt is): könyvtári nyomtatványok (leltári és szerzeményi űrlapok, könyvtári kérőlapok stb.) könyvtári polcok és berendezési tárgyak méretei, a betűrendezés általános szabályai, különleges dokumentációs anyag nyilvántartása és használata (szabadalmi le189