AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1958. Budapest (1959)

I. A könyvtár életéből - Vécsey Jenő: Az Országos Széchényi Könyvtár zenei gyűjteményének fejlődése az elmúlt tizenöt évben

növekedett anyagával egyre nagyobb szerepet játszik a hazai és külföldi zenekutatás szempontjából. Hogy a művek tudományos feldolgozásán kívül azoknak művészi felélesztése is legalább olyan fontos cél lehet, ennek tudatosítását azok a kezdeményezések indították el, amelyek bizonyos művészek részéről úttörő módon jelentkeztek és a feltámasztott remekművek maguk szolgáltatták a legjobb propagandát régóta szunnyadó társaik felébresztésének ügye mellett. Célunk nem is lehet szemellenzősen egyirányú. A zenetudomány végső céljaként a zenét, mint művészetet szolgálja —, ha sokszor olyan is a látszat, mintha öncélúan járná útját. Gyűjteményünk akkor tölti be szerepét és hivatását igazán, ha a zenetudomány számára éppúgy biztosítja a dokumentumok hozzáférhetőségét, mint a művészet számára az értékes előadási anyag feltárását. Jegyzetek 1. Az autográf ok régi szignatúráit az OSZK állományába történt átvétel után a lehetőség szerint érintetlenül hagytuk. Az Esterházy-archivum szignatúrái — a kéziratos anyagot tekintve — a Ms. Mus. jelzeten belül I., II. és III. számokkal jelölték Joseph Haydn, Michael Haydn és Gregorius Werner műveit. E csoportok autográfjairól és legjelentősebb darabjairól a Hárich János által készített kiadatlan tematikus katalógusok gép-, ill. kéziratos példányait szintén a Zeneműtár őrzi. (A katalógusok keletkezésének időpontjai az említett szerzők sorrendjében: 1928, 1931, 1932.) 2. L. Kecskeméti István cikkét u. ebben a kötetben. 3. Haydn művei az Országos Széchényi Könyvtár zenei gyűjteményében. Falvy Zoltán, Kecskeméti István. Somfai László és Uhereczky Klára közreműködésével szertk. Vécsey Jenő. Bp. 1959, Akadémiai Kiadó. 4. Aki hűtlen, póruljár — címmel, magyar szöveggel először a Magyar Rádió mutatta be 1952-ben. (L. Vécsey Jenő: L'infedeltá delusa. Haydn operájának felújítása. Zenetudományi Tanulmányok 1. köt. 423. p. Bp. 1953. Akadémiai Kiadó.) — Az 1959. Haydn-év alkalmából a Magyar Állami Operaház tűzte műsorára. 5. Operaházunkban A patikus címmel került színre 1932-ben, Robert Hirschfeld átdolgozásában. 6. L. Somfai László: Ismeretlen Haydn-kéziratok az eszterházai színház operarepertoárjából. Zenetudományi Tanulmányok 8. köt. Bp. Akadémiai Kiadó. — Bartha Dénes—Somfai László: Haydn als Opernkapellmeister. Uo. (A tanulmányok írásának időpontjában sajtó alatt.) 7. Valkó Arisztid: Haydn magyarországi működése a levéltári akták tükrében. (Az 1761—1865. évek forrásadatainak közlésével. Zenetudományi Tanulmányok 6. köt. p. 627. Bp. 1957. Akadémiai Kiadó. 8. Hárich János: Szövegkönyvgyűjtemény, összeáll. . 1928. (Gépirat, az OSzK Zeneműtárának gyűjteményében.) 9.Horányi Mátyás: A.z Esterházy-opera. (Az eszterházai és kismartoni hercegi 94