AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1958. Budapest (1959)

I. A könyvtár életéből - Vécsey Jenő: Az Országos Széchényi Könyvtár zenei gyűjteményének fejlődése az elmúlt tizenöt évben

Az emléktárgyak közül legértékesebb a Liszt Eduard bécsi, Schottenhof-beli lakásából származó „Streicher"-zongora, amelyet kiegészítenek az ottani Liszt-szoba egyéb emléktárgyai (képek, metszetek, dísztárgyak). Külön említést érdemel Liszt Ferenc bronzból készült úti írókészlete. A könyvanyag, kor szempontjából nagy skálát mutat, Liszt életének idejétől szinte napjainkig, s nagyobbrészben Liszt-vonatkozású —, a művek jelentős része azonban könyvtárunk anyagában is fellelhető. Hasonló a helyzet a zeneművekkel is, míg a kéziratos anyag gyűjteményünk szempontjából komoly gazdagodást jelent. Liszt Ferencnek id. Liszt Eduárdhoz írott 22 levelén kívül a Schubert: W interr eise-ciklus darabjainak Liszt által való átdolgozásait kell megemlítenünk. A hagyatéknak ugyancsak értékes részét képezi a különböző újságkivágatokból, programokból, egyéb aprónyomtatványokból és családi fényképekből álló, Liszt Eduard által válogatott gyűjtemény. b) A Csuka Béla-hagyaték. Ezt a nagyértékű és sokrétű gyűjteményt az 1957. évben elhunyt kiváló gordonka- és gambaművész testvére, L. Csuka Erzsébet adta át intézményünknek a művész végakarata szerint. A hagyatékozó — éppúgy, mint a bécsi Lzszí-hagyaték esetében — kidomborította az anyag egy úttartásának óhaját. A gyűjteményt már egykori tulajdonosa is két részre osztotta: könyvek (folyóiratok) és zeneművek csoportjára. A könyvek sorában különös értéket képvisel a gordonka, gamba és baryton összegyűjtött irodalma, sokszor a gyűjtő eredeti lemásolásában. Hasonló a helyzet a zeneművek terén is, ahol azonban a művek nagyobb számával találkozunk. Csuka Béla saját kézírásában őrzi a gyűjtemény Haydn nagy alapossággal összegyűjtött baryton-műveit és a művek jegyzékét.

14 Csuka Béla, szakterületének nemcsak művésze, de tudósa is volt és hagyatékozása egyik főcéljának tekintette, hogy e Magyarországon anynyira feledésbe merült hangszerek felélesztése terén gyűjteményének anyaga segítse a jövő kutatóit és művészeit. c) Dohnányi Ernő kéziratos művei az 1958. év folyamán kerültek állományunkba. Dr. Kováts Ferencné (sz. Dohnányi Mária) 17, Dr. Manning er Vilmosné 5 db autográfot ajándékozott gyűjteményünknek. A partitúrák között találjuk Dohnányi egyik operáját (Sirnona néni), pantominjét (Pierette fátyola), ünnepi miséjét, Gyermekdal-variációit, e-moll zongoraversenyét, vonósnégyeseit, zongorakvintettjét és egyéb kamarazene-műveit. Műveinek sorát népdalfeldolgozásai, karácsonyi énekei és zongorára szerzett koncert-darabjai egészítik ki. d) A Ferdinand Bischoff-féle kéziratokat (9 db) vásárlás útján szerezte meg gyűjteményünk. A kéziratok W. A. Mozart atyjának, Leopold Mozartnak, Süssmayrnak, Stadlernek és Mozart fiának kezétől származnak.

15 e) Kerner István kéziratos kompozíciói. Kerner István (1867—1929), operaházunk kiváló karmestere mint zeneszerző is működött, szerzeményei vételként jutottak gyűjteményünk anyagába. Közöttük találjuk összegyűjtött zongora-, orgona- és énekkompozícióit, továbbá Az ércember c. balettjének és Nausikaa c. pantomimjének kéziratait. f) Poldini Ede (1869—1957) művei közül legnépszerűbb operájának, 91